Polgárháborúk Magyarországon (Erdély 1848 - 49)
Történet
Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi események tűzbe hozták az erdélyi románságot is. Értelmisége lázasan tárgyalta a bekövetkezett változásokat és azok várható következményeit. Az egymást követő gyűléseken elhangzott, a röpiratokban, a sajtóban megfogalmazott követelések már az első pillanattól jelezték a román nemzeti mozgalom sokszínűségét s a benne rejlő problémákat. A különbségek a napirenden lévő feladatokból, elsősorban a románság felemelésének hogyanjából s Magyarország és Erdély uniójából fakadtak. A balázsfalvi nagygyűlésen azonban drámai módon háttérbe szorultak a nemzeti mozgalom azon képviselői, akik a magyarsággal való együttműködést szorgalmazták. Ezután Bărnuţiu konfrontációs nemzeti ideológiája vált uralkodóvá a román értelmiségen, melynek egyre inkább sikerült politikája mögé állítania a román parasztság tömegeit. Ezért 1848-49-ben magyarok és románok nem a közös szabadságjogokért küzdöttek egymással, hanem Erdély birtoklásáért egymás ellenében.