Halálos tavasz
Történet
Dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el szállodai szobájában. Az ő története pereg végig, attól a pillanattól kezdve, hogy a lépcsőházban először látja meg a lányt, akiről később kiderül: Ralben Edit a neve. Iván meghívatja magát hozzájuk. Edit ekkor Ahrenberg gróf menyasszonya. Csakhamar Iván kéri meg a lány kezét, s esküvőjükig egy bérelt kis budai lakásban találkoznak. Edit azonban továbbra is tartja a kapcsolatot volt vőlegényével, s emiatt Iván szakítani próbál. Nagy Józsa jelenthetne kárpótlást a férfi számára, de mivel a nagy szerelem Edithez köti, revolverrel végez magával.
Ezt írtuk a filmről:
„Halálos tavaszok miazmája” – Kalmár László: Halálos tavasz (1939)
Zilahy Lajos Halálos tavasz című regénye 1922-ben jelent meg, s bár megjelenése után többször felmerült a megfilmesítés gondolata (a Star filmgyár 1925-ben dolgozott a forgatókönyvön; egy 1931-es rövid hír a „a nyolcfelvonásos mozidráma” mozicenzúra általi betiltását közli; 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezik filmre vinni), végül 1939. december 21-én tartották a ma ismert verzió díszbemutatóját.
Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László
1979-ben Nemlaha György a Pesti Műsortól felkereste Kalmár Lászlót. A Filmmúzeumban 1963 óta első ízben vetítettek az idős rendezőtől: felújították élete egyik legnagyobb sikerét, az 1939-ben készült Halálos tavaszt. Az újságíró kérdésére Kalmár súlytalanul, mintegy mellékesen jegyezte meg: ő nem látta a filmet, mert akkora a közönségsikere, hogy nem kapott rá jegyet. Az alkotót elfelejtették, a művet bemutatták. Az otromba eset azzal párosult, hogy avatott népnevelő kritikusok erejüket nem kímélve próbálták elmagyarázni a moziba tóduló tömegeknek, miért kell lenézni, giccsnek tartani, végső soron miért nem szabad szeretni a filmet. Járt volna-e akkor díszvetítés Kalmárnak – legyen most ez a kérdés.