Valami Amerika 2.

A lottónyereményből Tamás végre leforgathatta a Bűnös várost, ami a nagy remények ellenére megbukott a mozikban. Tamás vígasztalhatatlan. A három fiú egy Ákoshoz postán érkezett képeslap alapján Alex nyomára jut, aki épp most jött ki a sittről Amerikában. Alex újabb álnéven egy East-West című darab jogaira pályázik. Kiderül az is, hogy Alexnek muszáj színpadra állítani a [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Egy cinehippi beszámolója a Filmtettfesztről – Kolozsvár, október 29 – november 1.
• Focimeccs felvételről – Herendi Gábor: Valami Amerika 2

A csíkos pizsamás fiú

A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno (Asa Butterfield) egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Brun [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Harvey és Bob nagyban játszik – A Miramax stúdió története II.
• Holokauszt 6.5.8 – Mark Herman: The Boy In The Striped Pyjamas / A csíkos pizsamás fiú

Kászon gyöngye

Évszázadok óta sok ezer családnak jelentett megélhetést a borvízzel való kereskedés Erdélyben. Kati néni /68 éves, négy gyermekes, egyedül élő özvegyasszony/ - ősei hagyományát folytatva – az utolsó borvizes.

Én úgy szeretnék jó román lenni

A máramarosi iskolaigazgató, Petru Mihali Mihályi Péter is lehetne, nevezték is úgy, de apai-anyai ágon román nemesi családból származik. Az erdélyi hatalmi változások arra tanították, hogy bármelyik népcsoport kerülhet kisebbségbe. A kisebbségi lét megváltoztatja a világhoz való viszonyt is, hiszen akik kevesen vannak, érzékenyek, akik sokan vannak, nem eléggé figyelmesek. „Az embernek akkor kell kiállnia valakik mellé, ha rosszul megy [...]

Apák és fiúk

H. A.-ék szeretőt hazudtak a bíróságon, hogy elválhassanak. Évekig idegenként mentek el egymás mellett az utcán, eloszlatva ezzel a kisvárosban élők gyanúját. Külön-külön névházasságot kötöttek. Titkolózás, konspiráció, rengeteg papírmunka és még több lelki gyötrelem kísérte vállalkozásukat. Hat és fél évükbe került, mire megint együtt lehettek, és [...]

Mikor szolgának telik esztendeje

A székelyföldi ”családregény” elbeszéléseinek sorát a már korábban leforgatott, ”S immár itt vagyok” című első tétel nyitja. Ez a tizennégy éves Fülöp Leventéről szól, akit alkoholista szülei szolga-gyereknek, pajtában lakó és felnőttként dolgozó kiscselédnek szegődtettek el. Leventének a szigorú gazda portáján vérébe ivódik a szakadatlan iparkodás – ám egyéb útravaló vagy fizetség [...]

Hamvadó cigarettavég

Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a "Halálos tavasz" után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. "Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és királynői Greta Garbo." Bacsó filmjében azonban háttérbe kerül Karády, mint filmsztár, s előtérbe mint [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Anekdotikus komédia – Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég
• A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.

S immár itt vagyok

Fülöp Leventének a gyermekcselédek szolgasorsa jutott. Szülei alkoholisták, testvéreit beadták árvaházba. Ő viszont "szabad". Itt a paraszti munka megszokottan örök, a röghözkötött mozdulatok és mondatok archaikusan tiszták, a táj mozdulatlanul lenyűgöző. Az idő megállt és visszakanyarodott hősünk sorsában is, aki szolgagyerek lett az ezredvégi Európában…