A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" monda rajzfilmes feldolgozása 4 részben. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel.
Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született. A gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után csupán nemrégiben ért véget. A film érdekessége, hogy Jankovics mind a 15 színt más-más stílusban készítette el. Az egyes színekből már kaphattunk ízelítőt az elmúlt évek során a különböző fesztiválokon és a Duna Televízióban, azonban a [...]
A legismertebb magyar népmesének és a Távol-Kelettől Ausztriáig elterjedt változatainak nyomán készült a film. A fehér kanca megellik, fia születik. Mesét mond neki egy királyi párról, annak három fiáról, feleségeikről: Aranyhajúról, Ezüsthajúról és Rézhajúról. Az asszonyok kíváncsisága miatt három alvilági sárkány elpusztítja váraikat meg a férfiakat [...]
A film egy légy történetét mutatja be, aki egy őszi napon betéved egy házba. A számára ismeretlen terepen menekülnie kell és az életéért küzdeni, mert valaki agyon akarja csapni egy légycsapóval. A történetet a légy szemszögéből láthatjuk.
A cselekvő, alkotó ember tovább akar élni a művében, melyet nemcsak az alkotó formál, de a mű is hat rá. Az alkotás felemészti magát, az alkotót is. A bonyolult létkérdéseket taglaló filmnek 1977-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat ítélték oda.
A „rímhányó Romhányi″ – így hívták barátai Romhányi Józsefet, akinek annyi kitűnő magyar szöveget, filmforgatókönyvet, rajzfilmet, versikét, aforizmát és aranyköpést köszönhetünk. Munkásságának egyik legemlékezetesebb darabja a botcsinálta tudós és erdei orvos, a bagoly-származású Dr. Bubó Bubó viszontagságait meséli el. Az egyes epizódok – azon túl, hogy mulattatják a nézőt –, számtalan apr [...]
