Sárika, drágám
Történet
Bóna Péter kezdő filmrendezőnek válása után nagyobb összegre lenne szüksége, hogy volt feleségével rendezze vitás anyagi ügyeit. Azt reméli, vidéken élő idős nagynénje talán ki tudja segíteni egy kis pénzzel, de Sárikától aztán egészen mást kap, mint amire számított. Sárika tisztasága, kérlelhetetlen, harcos keménysége szembesíti Pétert saját összekuszálódott életével...
Ezt írtuk a filmről:
A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál
Az alábbi írásban a magyar filmművészet egyik legjellegzetesebb csapatjátékosáról szeretnék (csoport)képet rajzolni. A filmművészet kapcsán valószínűleg az egyik legnagyobb közhely, miszerint e művészeti ág jellegadó specifikuma, hogy kollektív munka eredménye, rengeteg közreműködőre, mindenféle rendű és rangú „művészre” és „mesteremberre” van szükség a létrejöttéhez. Sándor Pál kiváló példának látszik arra, hogy bemutassuk, miként lehet a csapatjáték a karakterisztikus, egyéni vízió hallatlanul hatékony alkotóeleme. Ráadásul több mint emblematikus, hogy a rendező alkotómódszerének eme kommunális jellege az életmű központi tematikus szervezőelve is egyúttal. Ahogyan elszántan ragaszkodik alkotótársaihoz, ugyanolyan ki/megtartó a témák, a stilisztikum, az alkalmazott szimbolika terén is. Nagyon tudatosan építkező életműről van szó, különösen a tematikus motívumokra igaz ez, amiben persze nagyon fontos szerepe van annak, hogy Sándor Pál Tóth Zsuzsa személyében lényegében állandó forgatókönyvíró-társsal dolgozott a teljes eddigi életműben.