Amikor nemcsak az anyag üt be – Nima Nourizadeh: BeSZERvezve / American Ultra

2015. augusztus 25. – írta Tóth Menyhért

Az idei nyár füvezős vígjátékának beállított BeSZERvezve című őrületben még véletlenül sem a tépésen van a legfőbb hangsúly.

Motivációs beöntés – Robert Schwentke: Insurgent / A lázadó

2015. március 20. – írta Pernecker Dávid

A beavatott nem vállalt többet annál, mint ami címében áll. Nem csupán főszereplőjét, hanem magát a nézőt is beavatta egy olyan gyermekágyi lázban fetrengő disztópikus sci-fipéldázat élhetetlen világába, melynek józan paraszti ésszel feldolgozhatatlan struktúráját Neil Burger kifejezetten ügyesen próbálta meg körvonalazni. A beavatott így annak ellenére sem tudott igazán rossz filmmé válni, hogy a Veronica Roth által jegyzett könyvsorozat története – és annak közel sem a sorai közt megbúvó mondandója – alapvetően egy jól irányzott intellektuális taglóval ér fel.

A reklám után folytatjuk – Francis Lawrence: The Hunger Games: Mockingjay - Part 1 / Az éhezők viadala: A kiválasztott (I. rész)

2014. november 20. – írta Veres Szilárd

Ahogy sejteni lehetett, A kiválasztott első része egy feleslegesen hosszú felvezetés, de legalább többé-kevésbé szórakoztató.

A lét elviselhetetlen – R.J. Cutler: If I Stay / Ha maradnék

2014. szeptember 12. – írta Farkas Péter

Szinte minden évben készül egy gyorsan kultikussá váló és többé-kevésbé hosszú ideig az is maradó young adult-film. Az idei évet persze már elvitte a Fault in Our Stars, de R.J. Cutler játékfilmes bemutatkozása ettől még lehetett volna az év másik durranása. Helyette az egyik legkínosabb film lett, nemcsak a műfaján belül.

A ronda mackónadrágoké a jövő – Phillip Noyce: The Giver / Az emlékek őre

2014. szeptember 11. – írta Veres Szilárd

Az emlékek őre eredeti címe alapján akár meleg börtönpornó is lehetne, a filmet elnézve pedig bárcsak inkább az lenne, ugyanis egy átlag pornóban több a kreatív munka.

Csak beavatottaknak – Neil Burger: Divergent / A beavatott

2014. március 25. – írta Pernecker Dávid

Akad a kortárs filmtendenciák sorában egy szinte észrevétlenül megbúvó és a legjobb esetben is jelentéktelen melléksodor, melynek köszönhetően a mozilátogatók kénytelenek a képregényhősök, a zombik, a másnaposok, és az új ruhába bújtatott klasszikusok ingerküszöb felett elszáguldó redundanciája mellett a tinédzserkor buktatóit féllábú metaforákba beletaposó young adult-könyvadaptációkkal is szembesülni.