Hely nélküli helyeken – X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Hullámtörők szekció

2002. november 15. – írta Margitházi Beja

Hajó: a tér egy úszó darabkája – írja Foucault – „egy hely nélküli hely, a képzelet legkimeríthetetlenebb tárháza.” Igaz, azzal folytatja, hogy „a hajó nélküli civilizációkban elapadnak az álmok”, de hajózni tenger nélkül is lehet, az álmodozáshoz pedig tenger és hajó sem szükségeltetik. Ősszel például mindig van néhány olyan nap, amikor a filmes közvéleményben minden hajózástechnikai hasonlat és szakszó új értelmet kap: a Titanic filmfesztivál válogatott rakománya azzal kecsegtet, hogy utasai tenger és hajók híján is világot látnak majd.

Francia érzelmek, önállósuló képek – X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Francia zátonyok, Kép a képben szekciók

2002. november 15. – írta Dobolán Katalin

Három, a francia szekcióban bemutatott film az emberi életből, illetve az emberin és az életen túlról érkezők viszonylehetőségeiről (is) tudósít, míg a negyedik a Goldoni- és a Pirandello-féle komédia találkozását játssza el. A mozgóképen belül is képekre fixálódott alkotások festményt, fotót, filmműfajt és forgatásbeállítást is szereplőikké tesznek.