Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.
Az utóbbi öt-tíz év egyik legerősebb filmje számomra a Saul fia. Mindig azzal szoktam lemérni, hogy mennyire működik egy film, hogy mennyire tudom elfelejteni a technikát, hogy mennyire érzem azt, hogy visz a film magával, anélkül, hogy eszembe jutna, hogy most itt van egy derítés, most átkomponált az operatőr vagy ilyesmi. A Saul fiánál még azt sem vettem észre, hogy nem figyelek a technikára. Erdély Mátyás operatőrrel beszélgettünk az alkotói folyamatról, arról, hogyan lehetett így elrejteni a nyomokat.
És ezennel megkezdjük a versenyprogram taglalását: nem is kevesebbel mint öttel. Ahányan annyifélék, szerte a világból, egyvalami közös: első- (vagy másod-)filmek.
Az utóbbi időben a képrögzítés technikai feltételei, módozatai és lehetőségei rohamosan megszaporodtak, és megkérdőjelezték a képről, a filmképről (és a filmről) alkotott fogalmainkat. Ha egy pillanatra eltekintünk attól a kérdéstől, hogy vajon a legújabb HD-kamerák képe mennyire megkülönböztethető a 35 mm-es filmétől, fontosabbá válik a többféle képtípus elterjedésének és a különféle képrögzítési módok egyszerűsödésének ténye. A képek és a képekhez kapcsolódó fogalmaink heterogenitása nehéz helyzetbe hozza a reprezentációval, fényképészettel, filmmel foglalkozó művészetelméletet.
A számítógéppel létrehozott képek már jó ideje elárasztották világunkat, a CGI (computer generated images) a filmgyártástól a műszaki tervezésig, a számítógépes játékoktól az oktatási célú interaktív szimulációkig minden területen nélkülözhetetlenné vált. A számítógépes képszerkesztés legdinamikusabban fejlődő, ugyanakkor legbonyolultabb ága a 3D grafika és animáció.
A világhálóhoz természeténél fogva hozzátartozik a dinamizmus. Az óriási információáradatban pillanatok alatt váltogatjuk a virtuális helyszíneket, egyik honlapról a másikra ugrunk, tekintetünk villámgyorsan száguld az oldalakon, cikázik a kurzor, futnak a szövegtömbök. A mozgalmasság a net vizuális világában is tükröződik, nem csak mi változtatjuk a helyünket, a háló is egyfolytában mozog.
