Filmszakadás – Két mozikorszak között a székelyföldi városok

2014. március 15. – írta Mihály László

Hol nosztalgiából, hol kultúraigényből, hol pedig remélt megtérülő befektetésből próbálkoznak az évekkel ezelőtt bedőlt mozik újraindításával a székelyföldi városok. Csakhogy az érdeklődési hullám kiszámíthatatlansága mellett sok önkormányzatnak egyébbel is szembe kell néznie: hol széthordták a mozit, hol már a másé.

Hargita megye értékeit bemutató dokumentumfilmeket vetítenek holnaptól Csíkszeredában

2014. március 11. – írta a szerk.

Nyertes dokumentumfilmeket mutatnak be Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában március 12-étől 4 héten keresztül, minden szerdán 18 órától. A filmek Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által 2013-ban kiírt pályázatának a győztesei.

A székely nyolcvanasok nemi kultúrájának fotogenitásáról – Sós Ágnes: Szerelempatak

2014. február 21. – írta Blos-Jáni Melinda

Jó érzékkel választott forrást Sós Ágnes rendező, amikor az idős korosztály erotikus történeteiből merített, hiszen nemcsak a társadalomtudósokat, hanem a széles közönséget is sikerült kíváncsivá tennie. A filmben szereplő 80 fölöttiek nem rejtik véka alá, amit a testi és a lelki szerelemről tapasztaltak. Az emberi tapasztalatok eme intim dimenzióját azonban nem mindegy, hogy milyen képekkel, módszerekkel teszik láthatóvá.

Mozi-mizéria – Az erdélyi mozi(bajárás) áldatlan helyzetéről

2010. december 10. – írta Jakab-Benke Nándor

Kolozsváron a tradicionális mozik hanyatlásának lehetünk szemtanúi élő adásban, Székelyföldnek már évek óta nincs egyetlen mozija sem, de a többi erdélyi városban is szomorú napjait éli a mozibajárás kultúrája. Tényleg ennyire működésképtelenné vált volna a „sötétben sok ember filmet néz” ötlete, ami a világ többi részén ma is milliókat tud leültetni a vászon elé? Miért?

Dokumentumfilmmel is népszerűsítik Székelyföldet

2009. április 8. – írta a szerk.

A fesztiválokon kívül turisztikai kiállításokra is elviszik Fazakas Szabolcs Székelyderzs éléskamrája című dokumentumfilmjét, hogy az alkotással is népszerűsítsék Székelyföldet – tájékoztatott az MTI.

Pénz, pénz, pénz – A székelyföldi mozihelyzet napjainkban

2002. május 15. – írta Gál Rhodé

A beavatottak nagyon jól tudják, hogy a mozi nem megy jól Romániában. A filmek egy alaposan berozsdásodott körforgáson keresztül haladnak a forgalmazótól a moziig, amely privatizálás hiányában az összeomláshoz közeledik. A rendszer szerint a România Film megveszi a filmeket, majd kiterjeszti az országban. A mozikat a nézőszám alapján sorolják kategóriákba, amely a továbbiakban meghatározza azt, hogy milyen sorrendben jutnak el hozzá a filmek. Az erdélyi mozik általában két másolatot (kópiát) kapnak, a nézőszám alapján először a kolozsvári Republica, majd a brassói Patria. Egyik héten végigjártuk a székelyföldi mozikat, hogy megvizsgáljuk, hogyan birkóznak meg a mozifenntartás problémájával.