A mozi démona – Robert Rodriguez: Alita: Battle Angel / Alita: A harc angyala

2019. február 13. – írta Rakita Vivien

Az Alita: A harc angyala című filmmel kapcsolatban csak akkor lehetne pozitívan nyilatkozni, ha nem készült volna el. Kár azért a sokmillió dollárért és az olyan színészekért, mint Mahershala Ali vagy Jennifer Connelly.

A japán Walt Disney – Hayao Miyazaki

2015. augusztus 6. – írta Alexandru Vizitiu

2014 őszén, nagyjából egy évvel a Szél támad (Kaze Tachinu) című film amerikai mozibemutatója után, a Pixar rendezője és kreatív vezetője, John Lasseter fellépett a Ray Dolby amfiteátrumának színpadára, hogy átadja az Oscar-életműdíjat Hayao Miyazaki japán rendezőnek. Mielőtt átnyújtotta volna a szobrocskát, így méltatta Miyazaki életművét és annak hatásait: „Az animációs film a mozi kezdeteivel egyidőben indult történetében két olyan figura van, akit e művészethez való hozzájárulása mindenki más fölé helyez. Az egyikük Walt Disney, a másikuk pedig Hayao Miyazaki.”

Óda a mozizáshoz – Satoshi Kon: Paprika

2007. október 15. – írta Székely Csaba

Nem kell anime-rajongónak lenni ahhoz, hogy a Paprika című alkotást élvezhessük és értékelhessük. Egyrészt mert inkább csak a felszínen hordoz anime-sajátosságokat, másrészt mert ez a műfaj is ugyanolyan, mint bármelyik másik: tengernyi silány termék fölött ott villog néhány kiemelkedő és igazán figyelemre méltó darab. És ezek a figyelemre méltó darabok, nevezzük őket klasszikusoknak, (történelmi) kortól és (örökölt) kultúrától függetlenül bárki számára maradandó élményt jelenthetnek.

Virtuálisvalóság-reprezentációk a cyberpunk animében

2005. június 15. – írta Ilyés István (Iván)

Az anime gyűjtőfogalom, amely a japán animációs filmet jelöli. Technikai szempontból többnyire hasonló az európai rajzfilmhez. A kettő azonban minden más tekintetben lényegesen különbözik egymástól. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelője, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel. Míg a nyugati kultúrában a rajz- és animációs filmek többnyire a gyerek nézőközönség számára készülnek, addig Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Az animék és a mangák jellegzetességének alapja, hogy szorosan kötődnek a japán emberek életéhez, látásmódjához, kultúrájához. A túlidealizáltság, a szélsőséges romantika éppúgy a japán kultúrából ered, mint a halál és az erőszak naturális ábrázolása vagy akár a szexuális nyitottság. De ilyen jellegzetesség: a tradíció és az újszerű technológiák montázsa, a fantázia lehetséges világaira való nyitottság a formák és a narratívák terén.