A szomorúság színésznője – Karády Katalin-portré

2025. december 8. – írta Péter Zsolt

A magyar hangosfilm hőskorának egyik legfényesebb csillaga 115 éve született. Szinte mindent megírtak róla, amit tudni érdemes, ennek ellenére a 20. század legtitokzatosabb magyar színésznője maradt, akinek a sikereit máig boncolgatjuk.

Hungaronoir – Pápai Zsolt: Magyar film noir és melodráma 1. kötet: El nem csókolt csókok; 2. kötet: Fény és árnyék

2024. december 20. – írta Ritter György

Király Jenő (1943–2017) nagylélegzetű és nagy lélegzettel olvasható munkáiban többször elemezte a két világháború közötti magyar film zsánereit vagy zsánerkezdeményeit. A noir próbálkozások tőle szokott teljes analízisére már nem maradt ideje, ezeket most tanítványa, Pápai Zsolt bontotta ki. Az eredmény királyi lett: tetszetős, alapos, olvasmányos és két kötetes, tehát vaskos.

A filmarchívum restaurálta az első magyar időutazós sci-fit

2024. december 11. – írta a szerk.

Az 1942-ben az időutazás ötletét világviszonylatban is elsők között feldolgozó Szíriusz Karády Katalin és Szilassy László főszereplésével készült, és január 1-jéig ingyenesen megtekinthető az NFI Filmarchívum YouTube-csatornáján. 

Emléktáblát avattak Karády Katalin tiszteletére New Yorkban

2020. december 30. – írta a szerk.

Emléktáblát avattak Karády Katalin tiszteletére kedden New Yorkban, a színésznő egykori lakóházának udvarán, amely mostantól a Katalin Karády Memorial Courtyard nevet viseli.

Megelevenült dívák

2004. január 15. – írta Bartha Katalin Ágnes

Budapesten az Ernst Múzeumban 2003. szeptember 10. és október 22. között Dívák, primadonnák, színésznők címmel különleges, izgalmas kiállítást láthattak a betévedők vagy azt okkal felkeresni vágyók. Telefoncsörgés fogad a múzeum aulájában. A régi telefon éles csengése vonz, a vonal túlsó végén Karády Katalin búgó hangja válaszol. Meleg fogadtatás.

Sztárság és szexualitás – A Karády-láz

2004. január 15. – írta Rick Zsófi

A színészek mindig is kettős eszménykép lehetőségét hordozták magukban. Egyrészről a színpadon – a 20. században inkább a vásznon – szerepeik szerint valóra válthattak olyan álmokat, amelyekre a való életben egy embernek igen kevés esélye van, megteremtve ezzel az identifikáció iránti vágyat, másrészt megtestesítettek egy „démoni életformát”, azt, ahogy mindenki szeretne élni. Ők az ikonjai az autonóm embernek, akit az ösztönei, vágyai, érzelmei, érzékei irányítanak.

Anekdotikus komédia – Bacsó Péter: Hamvadó cigarettavég

2002. szeptember 15. – írta Dobolán Katalin

A Hamvadó cigarettavég alig-alig Karády-film; inkább anekdotikus szerkezetű komédia, mint általában Bacsó Péter filmjei. Az anyag – „három ember, a színésznő, a szövegíró és a tábornok összefonódó története” – ugyan többféle lehetőséget is megengedett volna: szólhatott volna a film a démonikus filmcsillagról, vagy Újszászi későbbi, több mint kérdéses történelmi szerepéről, esetleg csinos szerelmi háromszöget is lehetett volna szerkeszteni.