Rémségek (nem is olyan) kicsiny fesztiválja – Edinburgh-i gondolatok 2.

2008. június 26. – írta Váró Kata Anna

Annak ellenére, hogy mindig is félős voltam, szeretem időről időre tesztelni magam: mitől tud egy film olyan hatással lenni rám, hogy még hetekig nem kapcsolom le a villanyt éjszakára, és mi az, amitől mindenki kiugrik a székéből körülöttem – én meg csak nézek (mint a moziban), hogy mi is itt a probléma. Ez utóbbi persze a ritkább, de előfordult már.

Titanic-napló 7. – Április 9.

2008. április 10. – írta Katona Linda

Az már biztos, hogy az északi filmesek különösen kedvelik a bonctermi jeleneteket. Rideg, tiszta és hűvös hely. Azt hiszem, nem kell tovább magyarázni. Csak egy szerelmesfilm, Vérvonal, Cochochi a hetedik napon.