Fontos filmek – de jó filmek? – Otto Preminger-portré 2.

2012. augusztus 22. – írta Kriston László

Otto Preminger alkotóegyéniségének gyengesége, hogy filmjeinek hangvétele könnyen csúszik dogmatikus állásfoglalásba. Művészi egyenlege meglehetősen vegyes. Egyetlen kimagasló remekművet alkotott: az Egy gyilkosság anatómiáját. És két filmet, ami közel áll ehhez a szinthez: a Laura (1944), amely alapmű a noir műfajban, s a washingtoni berkekben játszódó Advise and Consent (1962).

Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.

2011. szeptember 30. – írta Gregus Zoltán

Jancsó Miklós a hatvanas években esszencialista, a történelmi tapasztalatokból, az egymást váltó jobb- és baloldali ideológiákból leszűrt princípiumokkal dolgozik. A Szegénylegények, az Így jöttem, a Csillagosok, katonák vagy a Csend és kiáltás című filmjei egy sajátos történelemszemlélet jegyében fogantak.

(A mellre)szív(ott) utódlás – Dagur Kári: The Good Heart

2010. május 30. – írta Farkas István

Dagur Kári legújabb filmjére az ember nem tud nem elvárásokkal beülni. Egyrészt azért, mert a Nói, az albinó-val már 2003-ban felállította a mércét Kolozsváron (az akkor még picinyke TIFF fődíjasaként), másrészről pedig az izlandi mozi varázslatos világával szemben táplált rokonszenvünk miatt. Sajnos, amint az „elvárásos” filmek esetében lenni szokott, csalódnunk kellett.