A fantasy-műfaj „kard és boszorkányság”-filmjeit boncolgató cikksorozatunk második felvonásában a cselekmény és a tárgyi világ szimbolikus rendszerét igyekszünk feltárni.
A kortárs mozgóképkultúrát leuraló fantasy-dömpinget látva felmerülhet az igény a műfaj eredetének, korai alakváltozatainak vizsgálatára. Honnan indult a fantasy, és miből áll sajátos szabályrendszere? A zsáner egyik legfontosabb állomása mindenképp a több évtizeden átívelő „kard és boszorkányság” (sword-and-sorcery) irányzat, aminek szemlézése és összevetése egy-két kortárs alkotással új – műfajelméleti és egyéb – perspektívákat nyithat meg.
Már megvan az egyik rendező is: az Amazon készülő, több évadosra tervezett Gyűrűk ura-sorozatának (Lord of the Rings) két részét Juan Antonio Bayona rendezi, aki Belén Atienza mellett vezető producerként is részt vesz a projektben.
Amikor Peter Jackson bemutatta első Gyűrűk Ura-filmjét, nemcsak egy csapásra tette hisztérikus rajongóvá nézők millióit és emelte az eladási listák és a népszerűség új szintjére a regényt, hanem a high fantasy műfajába is új életet lehelt. A duplatrilógia produkciós sztorijának leglátványosabb vetülete mégis az, ahogy Hollywood bedarálta Tolkien világát. Középfölde brandesülése, a filmek blockbusterré fúvódása a filmipar állatorvosi lovaként vonultatja fel az álomgyári filmkészítés elmúlt másfél évtizedének legjellegzetesebb tüneteit.
Csillagot kap a Hírességek sétányán Peter Jackson. Az 53 éves, Új-Zéland-i filmrendező lesz a 2538. híresség, akinek a kéznyomát megörökítik a Walk of Fame-en.
J.R.R. Tolkien angol író és mítoszteremtő születésének 121. évfordulóját filmbemutatóval és egész napos rendezvénnyel ünnepli a Magyar Tolkien Társaság január 5-én a budapesti Corvin moziban.
