Előre a Múltba! – Martin Scorsese: Hugo / A leleményes Hugo

2012. március 1. – írta Csoma Emőke

A mára már klasszikussá vált Scorsese-mesterművek rajongójaként súlyos szkepticizmussal fogadtam a hírt, mely szerint Marty következő projektje egy 3D-s kalandfilm lesz. A jövő időt viszont mára már a jelen váltotta fel, Scorsese pedig végre megszabadított attól a negatív asszociációtól, mely szerint rögtön az Avatar jutott eszembe, ha a háromdimenziós mozira gondoltam.

Filmtörténet tizennégy részben (V.) – Orosz montázsiskolák I.

2001. június 15. – írta Geréb Anna

Az I. világháborúban sok mozioperatőr frontoperatőrként dolgozott tovább, majd a politikai-társadalmi rendszerváltás után mint vörös agitátor – filmkamerával. Mivel a cári idők filmesei közül a jobbak mind elhagyták az anarchiából terrorba forduló országot, belőlük, a polgárháborút kamerával „vívó" operatőrökből lettek az első szovjet filmesek. Az orosz montázsiskolákat tárgyaló első rész az előzményekkel, Dziga Vertov és Lev Kulesov montázselméletével foglalkozik, majd a következő második részben Eisenstein, Pudovkin és Dovzsenko művészetére tér ki.

Filmtörténet tizennégy részben (II.) – Az elbeszélés kialakulása: Lumière-ék, Georges Méliès, David Wark Griffith

2001. március 15. – írta Vajdovich Györgyi

Éppen hogy csak megszületett a film, a múlt század végén máris az eltűnés réme fenyegette. A mozgókép ugyanis nagyon hamar elvesztette újdonságértékét: a közönség megunta a váltig ismételgetett életképeket és természeti felvételeket, és a századfordulón már sokan beharangozták az új látványosság halálát. Hogy ez mégsem következett be, az annak köszönhető, hogy az addig megszokott felvételek mellett egyes filmesek elkezdtek történeteket mesélni a mozgókép segítségével.

Filmtörténet tizennégy részben (I.) – Az úttörők

2001. január 15. – írta Báron György

A Filmtett most induló rövid sorozata a hetedik művészet százegynéhány éves történetét tekinti át, az úttörőkön, az első elbeszélőkön, a filmes avantgárdon, a burleszken, az orosz montázs-iskolán, a hollywoodi stúdiórendszer kiépülésén, a hangosfilm aranykorán, a francia lírai realizmuson, az olasz neorealizmuson, az angol free cinemán át az európai, filmnyelvet újító új hullámokig, Új-Hollywood megjelenéséig, a kilencvenes évek mozijának portréjáig.