A festészet filmszerződése

2001. szeptember 15. – írta Pethő Ágnes

A festészettel szerződött filmekben a pikturalizmus rálátást nyit nemcsak a filmfestészet, hanem a képszínház, a képköltészet, a képírás, a képes beszédés a képzene kaleidoszkópszerűen változékony alakzataira is.

Dinamikus állóképek – Cindy Sherman: “Untitled Film Stills”

2001. szeptember 15. – írta Kiss Miklós

Az üzletek kirakatait másolva a mozi is képes megmutatni, kínálni „áruját”. A hatalmas üvegtáblák mögött megbújó, filmenként csoportosított fotók feladata a szimpla figyelemfelhívás mellett az alkotás műfajába, stílusába való betekintés biztosítása. E kimerevített pillanatok irányítják első benyomásainkat, így általuk leginkább a hősök és a film egy-egy kulcsfontosságú jelenetének időben megfagyott szegmensével találkozhatunk.

Lehetséges-e filmes kubizmus? – A kubizmus megvalósulási lehetőségei Peter Greenaway Számokba fojtva és Zoo című filmjének néhány beállításában

2001. szeptember 15. – írta Varga Enikő

Festészeti intertextusokról, egyáltalán bármiféle társművészeti kapcsolódási pontról beszélni Peter Greenaway filmjei kapcsán nyilvánvaló dolognak tűnik. Éppen ezért nem lenne kívánatos bővíteni a meglévő katalógusok rendszerét egy továbbival, nevezetesen azon festmények katalógusával, melyek „Greenaway filmjeiben megjelennek”. Puszta filológiai bravúron túlmenő módszereket kellene tehát találnunk ahhoz, hogy festészet és film sokat vitatott témájához új szempontokkal szolgálhassunk. Annál is inkább, mert a Greenaway filmekben idézett festmények sokszor oly módon íródnak tovább, használódnak fel, hogy már nem is minden esetben egy-egy kép pandanját, hanem annak csupán reminiszcenciáját véljük tetten érni.