Pandóra digitális szelencéje

2016. június 27. – írta a szerk.

A teljes filmgyártás átállt világszinten 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevlemezekre. Súlyos filmtekercsek helyett a mozigépész egy kis dobozt és egy jelszót kap a forgalmazótól. A forgatáson pixeleket rögzítünk, a moziban 3D-trükköket és CGI-varázslatokat nézünk. A filmarchívumok digitális hordozóra mentik át gyúlékony szalagokra rögzített kincseiket, miközben egyúttal digitális módszerekkel restaurálják azokat. A filmes adattárolás is költözik pókhálós falak közül az internetre. Filmfesztiválok szervezői küzdenek meg jogi problémákkal, hogy egyre több vetítésük a világ távoli szegleteiből is követhető legyen.

A filmarchívum poézise – Beszélgetés Anca Mitrannal, a román Országos Filmközpont (CNC) igazgatónőjével

2016. június 14. – írta Kacsó Edith

Bár jelenleg a filmközpontot vezeti, nagyjából két évtizedig állt a Román Nemzeti Filmarchívum élén. Nála részletesebben senki nem mesélhet a hazai filmarchiválási, -tárolási és restaurálási szokásokról, vagy a digitális technológia e területen való térhódításáról.

A zsebünkben hordott agyunk

2016. május 12. – írta Kurutz Márton

Testünk és szellemünk a 21. században már annyira az informatikához tapad, hogy egyre kevésbé tudjuk elképzelni nélküle az életünket. Zsebünkben ott lapul a világot jelentő internet és revolverként kapjuk elő, amikor egy-egy gyorsan megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben. De vajon megbízhatunk abban, amit ott találunk? És kielégítő az, amit válaszként kapunk egy gyorskeresés eredményeként? Megszabadulhatunk végre a lakásunk négyzetmétereit elnyelő könyvtárunktól, lexikonjainktól és a szüleinktől örökölt kötetektől?