A legenda vége? – Clint Eastwood: Gran Torino

2009. április 21. – írta Gyenge Zsolt

Emléket, sőt emlékművet állít önmagának az amerikai film kultikus figurája, a szikár termetű, karcos jellemű, filmjeiben mindig a konzervatív Amerika értékrendjét megtestesítő Clint Eastwood. Állítólagos színészi hattyúdalát arra használta fel, hogy dicső módon eltemesse az általa oly már sokszor alakított karaktert, finoman utalva arra is, hogy az ilyen alakok fölött bizony eljárt már az idő.

Sokhengeres semmi – Justin Lin: Fast & Furious / Halálos iram

2009. április 20. – írta Bán Attila

„Ezzel a filmmel a kopasz, baltaképű, egyszótagos szavakban kommunikáló, pszichopata vezetési stílusú bunkó sofőröket szeretném megszólítani. Fontosnak tartom, hogy az emberiség eme gyöngyszemeinek egy olyan alkotásban állítsak emléket, mely nélkülözi az olyan úri cifraságokat, mint történet, karakterek. Továbbá wrrrÚÚÚÚÚÚMMWRÚÚÚÚM! Wrru-wru wrúúúúmmmmm stb.”

Egy láthatatlan lábatlankodó videofelvétele – Cristi Puiu: Marfa şi banii / A zseton és a beton

2001. július 15. – írta Zágoni Balázs

A kánikula, az aszfalt és az étolaj mind elmúlnak, de ez a bukaresti út örökké megmarad. Egy Cannes-ban felfedezett román elsőfilmes meglepően jó és szokványosan elfelejtett elsőfilmje.