Fikción innen és túl – Diegetikus és nondiegetikus zene az európai filmekben

2017. január 5. – írta Zentay Nóra Fanni

A hangosfilm eljövetele, és ezzel a szinkronhang megjelenése egy meghatározó küszöb a koherens, teljesebb fiktív világ, azaz a diegézis megjelenítéséhez¹. A hang által a cselekményvilág számos eleméhez másképp férünk hozzá. A hang módosíthatja a vizuális események jelentését, irányíthatja a néző figyelmét, így meghatározó a jelentősége abban, miként interpretáljuk a képi információkat. Az akusztikus információk – beleértve a zenét is – tehát nem csupán teljessé teszik a diegetikus világot és benépesítik a filmek fiktív terét, de befolyásolják azt is, hogyan értelmezzük a diegézis egyes elemeit, hogyan kapcsoljuk össze a történet részeit.

A nouvelle vague és a szétzúzott váll – Interjú Willy Kurant operatőrrel

2010. július 21. – írta Kriston László

Jelen volt az 50-es évek brit szuperprodukcióinak születésénél Londonban, végigfilmezett néhány háborút a világban, aztán őt is felkapta a francia új hullám. Első játékfilmjét Vardával forgatta (Teremtmények), a másodikat Godard-ral (Hímnem-nőnem), a harmadikat Robbe-Grillet-jel (Transzeurópa expressz). Mindezt egy év leforgása alatt (1966). A 76 éves operatőrrel egy párizsi kávéházban beszélgettünk.

Meghalt Alain Robbe-Grillet

2008. február 19. – írta a szerk.

Alain Robbe-Grillet, francia író, forgatókönyvíró, rendező, a francia új regény egyik képviselője, a Tavaly Marienbadban forgatókönyvírója, A szép fogolynő, a Transzeurópa expressz rendezője nyolcvanöt éves korában elhunyt.