Magyar filmzeneszerzők
Mint nemrég megtudtuk, a magyar filmzene sláger-, illetve főcím-, betétdaldalközpontú. Ennek ellenpontozásaként és (illusztrációjaként, egyaránt!) hamar összeírtuk a magyar filmzene 13 esszenciális alkotóját – főleg az aranykorból, de vannak köztük még élő-alkotó szerzők is. A legjobban annak örülnénk, ha felidéznénk egy-két szép dallamot a kedves olvasóban, így hát kellemes böngészést és dúdolást kívánunk.
-
#13
Tamássy Zdenkó (1921–1987): az egyik leggazdagabb életművel rendelkező magyar filmzeneszerző: 98 filmnél álltunk le a számolással, de ezenkívül még pop-operát, sanzonokat is írt. Erkel-díjas. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Hannibál tanár úr (1957), Mephisto (1981), Redl ezredes (1985), Hanussen (1988), Régi idők focija (1973), Budapesti mesék (1977), A szeleburdi család (1981).
-
#12
Vukán György (1941–2013): Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas zeneszerző, jazz-zongorista, 59 filmnél működött közre. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
A tanú (1969), Az ötödik pecsét (1976), Hanussen (1988), Te rongyos élet (1984), Magyarok (1978), Requiem (1982), de a Szomszédok és a Linda tévésorozatok talán a leghírhedtebbek munkái közül.
-
#11
Ránki György (1907–1992): írt operát, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és a rádiójátékok számára, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat egyaránt. 42 filmhez adta a tehetségét. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Édes Anna (1958), Körhinta (1956), Hattyúdal (1963), Dúvad (1961), A kölcsönkért kastély (1937), de talán leginkább a Mekk elek főcímzenéjéért ismerjük.
-
#10
Polgár Tibor (1907–1993): zeneszerző, karmester. 37 filmzenét írt, az utolsókat Kanadában, ahová 1961-ben emigrált, de előtte szép karriert futott be Magyarországon filmes, színházi, komoly- és könnyűzeneszerzőként is. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Halálos tavasz (1939), Ház a sziklák alatt (1958), A tökéletes család (1942), Dankó Pista (1941), Bakaruhában (1957), Te csak pipálj, Ladányi (1938).
-
#9
Jeney Zoltán (1943– ): Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész, a magyar avantgárd zene egyik legfontosabb képviselője. 21 filmzene fűződik a nevéhez. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Szindbád (1971), Így jöttem (1965), Jób lázadása (1983), Kincskereső kisködmön (1974), A vád (1996), Legenda a nyúlpaprikásról (1975).
-
#8
Selmeczi György (1952– ): a kolozsvári, Erkel-díjas zeneszerző operaíróként és -rendezőként, karmesterként és zongoristaként is ismert. Gothár Péter gyakori szerzőtársa, 55 kreditet számoltunk össze nála. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Szomorú vasárnap / Gloomy Sunday (1999), Angi Vera (1979), Szerencsés Dániel (1985), C.K. dezerterzy / K.u.K. szökevények (1985), Megáll az idő (1982), Dallas Pashamende (2005), Ábel a rengetegben (1994), Idő van (1986).
Interjúnk a művésszel ide kattintva olvasható.
-
#7
Fényes Szabolcs (1912–1986): nagyváradi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Nevét ma a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj viseli. A korszak többi szerzőjéhez hasonlóan szintén ismert operettszerzőként is. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Mágnás Miska (1949), A tanú (1969), Egy szoknya, egy nadrág (1943), Állami áruház (1953), de halála után felhasználták zenéjét pl. a Csinibabában (1997) is.
-
#6
Víg Mihály (1957– ): zeneszerző, versíró, dalszövegíró, gitárművész és énekes. Tarr Béla állandó alkotótársa, a Trabant és a Balaton együttesek oszlopos tagjaként a magyar alternatív zene egyik elindítója. 19 filmzene fűződik a nevéhez. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Eszikmó asszony fázik (1984), Rocktérítő (1988), Egyetleneim (2006), valamint Kárhozat, Sátántangó, A torinói ló, A londoni férfi és Werckmeister harmóniák (1988, 1994, 2011, 2007, 2000).
-
#5
Darvas Ferenc (1946– ): zeneszerző, zongorista, filmbe, tévébe és színházba egyaránt írt zenéket, Darvas Szilárd fia. 49 filmje van. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Eldorádó (1988), Fehér tenyér (2006), Ámbár tanár úr (1998), A turné (1993), A szökés (1997).
Interjúnk a művésszel ide kattintva olvasható.
-
#4
Eisemann Mihály (1898–1966): zongorista, karmester, zeneszerző, operett- és slágeríró. Buday mellett a magyar hangosfilm első virágzásának és az operett aranykorának nagy alakja. 20 filmhez írt zenét. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Hyppolit a lakáj (1931, de az 1999-es remake-ben is használták a zenéjét), Egy csók és más semmi (1941), Makrancos hölgy (1943), Családunk szégyene (1943). De ha egyebet nem is, a Habos süteményt biztosan (képünkön).
-
#3
Melis László (1953– ): hegedűművész, zeneszerző. A 180-as csoport tagja volt. Filmek mellett színházi munkájáért is ismert. 49 kredit fűződik a nevéhez. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Presszó (1998), Az alkimista és a szűz (1999), Új Eldorádó (2004), Céllövölde (1990), Álombrigád (1984), Fehér isten (2014), Saul fia (2015).
-
#2
Buday Dénes (1980–1963): zongorista, zeneszerző, színházigazgató, operettszerző. A magyar hangosfilm kezdeteinek nagy alakja, temérdek (34) filmje mellett sok költő verséhez írt dalt. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Valahol Európában (1948), Férfihűség (1942), Kalotaszegi Madonna (1943), Nászinduló (1944), Premiere (1937), Az ember néha téved (1938).
-
#1
Farkas Ferenc (1905–2000): kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Operái, zenekari-, kórus- és versenyművei mellett 39 film és tévésorozat zenéjét szerezte. A legvalószínűbb, hogy hallottad:
Emberek a havason (1942), Két félidő a pokolban (1961), Egri csillagok (1968), Pacsirta (1965), Egy magyar nábob (1966), A kőszívű ember fiai (1965).
