Cinema, mon amour Önálló programsorozattal küzd a romániai mozik megmentéséért a TIFF: a témában szervezendő konferenciához nyolc filmvetítés fog tartozni. A különféle mozik végnapjairól szóló alkotások között ott egy igazi, klasszikus ékkő: Giuseppe Tornatore Cinema paradisója 1988-ból. Kár, hogy nem filmszalagról fogják vetíteni…

No Limits A jó öreg No Limits szekciót a legnagyobb jóindulattal is úgy lehetne jellemezni, hogy rizikós, mert ugyan a címére rászolgál, és az itt bemutatott filmek minimum határsértőek, de ez nem mindig eredményez egy kellemes, gördülékeny másfél órát a nézőnek. De hát ez is a lényege: kicsit a saját és a filmművészet határait is keressük ezekkel a merész alkotásokkal. Mi mindenképp beülünk pár filmre: azt máris lehet tudni, hogy a fergeteges humorú Hitoshi Matsumoto új (jobb híján szintén komédiaként aposztrofált) filmjét itt vetítik, de az új Kim Ki-duk, a Moebius is itt lesz látható nagyvásznon először Erdélyben, őt amúgy sem kell bemutatni. Az összesen 12 filmet számláló szekcióban lesz Xavier Dolan új, szinte hanekei ihletésű kamaradrámája is, amit már Titanicon is szerettünk, valamint a titokzatos francia krimi, az Idegen a tónál, ami a magyarországi mozikban is sikeresen futott.

Midnight Delirium Egy kis kihívás azoknak, akik szeretnek borzongani, és a No Limits szekciónak is rajongói: igazi éjféli lidércnyomásra lehet beülni 5 nap a Művész moziba a Midnight Delirium filmjei apropóján. Az extrém legextrémebb határáig túlzott horrorfilmeket nem igazán lehet komolyan venni, lesz itt tangás szuperhős, kanibálfamíliával hadakozó újságíró, ördögűzés, reinkarnálódás légyként, és persze zombikkal küzdő csőcselék – ne feledjük, hogy a Cockneys vs. Zombies vetítésére érdemes lesz egy kicsit megőrülni: aki zombinak öltözve megy moziba, az ingyen nézheti meg a filmet. No de nem csak a mozijegy ára miatt…

Fókuszban: Csehország A TIFF régi hagyományai közé tartozik, hogy minden évben kiválaszt egy-két országot, amelynek filmjeit „fókuszba” helyezi, az idén az egyik ezek közül Csehország. Az új produkciók közé bevegyült egy-két igazi klasszikus is a válogatásnál, sőt, magyar nevet is felfedezhetnek a szemfülesebbek: a családias hangulatú filmjeiről ismerős Kerekes Péter új dokuja, a két másik rendezővel együtt készített Bársonyterroristák három olyan börtönviselt merénylőről szól, akik a nyolcvanas évek Csehszlovákiájában próbáltak cselekedni az akkori rendszer ellen. A lengyel Agnieszka Holland háromrészes HBO-minisorozata is erről a korszakról szól: Jan Palach önfelgyújtó prágai diák története talán még sokaknak mond valamit. Apropó, tűz és 60-as évek: Milos Forman legendás és zseniális Tűz van, babám!-ja is lesz a TIFF-en, egy másik újhullámos legendával, a Marketa Lazarová című Frantisek Vlácil-filmmel egyetemben. Imádkozzunk az archívumok és celluloidok istenéhez, hogy utóbbi kettőt eredeti pompájukban, filmről vetítsék majd!

Magyar nap A magyar film ritka madár a kolozsvári mozikban, a következő 10 napban összesen hatot nézhetünk meg. Köztük van a legújabbak közül Szász János világháborús drámája, A nagy füzet, Bodzsár Márk Isteni műszak című savanyú vígjátéka, és múltidézőként Makk Károly Bolondos vakációja 1968-ból. Jancsó Miklós emléke előtt a Még kér a néppel tiszteleg a fesztivál, és két dokumentumfilm is került a programba: a Besence Openben egy isten háta mögötti, magyarországi falucska lakói próbálják feltalálni magukat a frissen épült teniszpályán, Bálint Arthur Kisvárosi mozija pedig a székelyudvarhelyi mozi végnapjait követi nyomon (igaz, ez a film nem a magyar naphoz tartozik, hanem a Cinema, mon amour szekció része).

Usual Suspects Ha a szekció nevét adó film magyar címével próbálnánk leírni a benne szereplő alkotásokat, furcsa ellentmondásba keverednénk: Közönséges bűnözők. Nem közönséges arcok ezek, hanem olyan fiatal filmkészítők, akik az eddigi 12 TIFF-kiadás egyikén vagy másikán nyertek (első vagy második filmmel lehet versenyezni ugyebár), s nem is bűnözők, hanem legtöbbje szimpatikus arc, akinek szerettük debütfilmjét. Itt van a lassan befutottnak számító spanyol, Sánchez Arevalo, vagy a tavalyi nyertes orosz Szergej Loban, hogy dél-amerikai haverjainkról, Eimbckéről és Silváról ne is beszéljünk. Ilyenkor kezd körvonalazódni a TIFF inkubátor-jellege, és az kedves gondoskodás, amivel a Kolozsváron dobbantó külföldiek további pályáját követi. A szép gesztuson kívül is érdekesnek ígérkezik a mezőny, a Vielen dank für nichts / Keep Rollin’ című svájci filmben a főhős tolószékből próbál meg kirabolni egy benzinkutat.

Szupernóva Bár a TIFF első- vagy második filmes alkotók versenyfesztiválja, a program igazán ragyogó csillagai a Szupernóvák: válogatás nagy rendezők alkotásaiból, fesztiválnyertes remekművek gyűjteménye. Az idei Szupernóvák közt ott van az Arany Medve legfrissebb nyertese, a Fekete szén, vékony jég, ott a fekete-fehér Ida, amely Lengyelországot képviselte idén az Oscar-hajrában, de lesz új Polanski-, Moodysson- és Gondry-film is, a divat hódolóinak pedig ínyecségképpen egy Yves Saint-Laurent-életrajz.

Eye for an Eye A Szemet szemért nevű vadonatúj szekció tűnik az egyik legizgalmasabbnak az idei TIFF-en. A 12 bosszúfilmet felsorakoztató listában olyasmik találhatók, mint például az utóbbi évek egyik legjobb norvég filmje, a fekete humorú Kraftidioten (Az eltűnés sorrendjében / In Order of Disappearance), vagy a Tarantino által a tavalyi év legjobbjának kikáltott Csúnya, rossz bácsik (Big Bad Wolves) című izraeli kínzásfilm, esetleg Haneke eminens kazah tanítványának, Emir Baigazinnek hátborzongató debütfilmje, a Harmónialeckék, amit már a pesti Titanicon is szerettünk, sőt, a magyar mozikba is szánt, aztán forgalmazói bizonytalanság miatt visszavont, nagyszerű Kálvária is az ír McDonagh-testvérek idősebbikétől. Bill Plympton, a bizarr animációk királya is benne lesz a programban, úgyhogy innentől no comment.