Mélyen ülő ráncok – Pedro Almodóvar: La piel que habito / A bőr, amelyben élek

2011. szeptember 12.

Almodóvar hősei továbbra is igyekeznek hol kiismerni, hol kikezdeni a vágy törvényét, de a rendezőre jellemző dagályos szertelenség helyett ezúttal már higgadt, steril filmvilág ad táptalajt az érzelmektől túlfűtött történetnek.

Hajszál híján irónia – Hans Petter Moland: En ganske snill mann / Hajszál híján úriember

2011. április 26.

Hans Petter Moland új filmjében mindig azok a pillanatok a legviccesebbek, amelyekben megcsillan a komolykodó moralizálás lehetősége. Márpedig az sokszor megcsillan, börtönviselt főhősünket ugyanis kísérti a múlt, ő pedig nem nagyon tud ellenállni a kísértésnek.

Gyerekek Mexikóváros nyomornegyedéből – Luis Buñuel: Los olvidados / Elhagyottak

2010. december 9.

[kritikaíró pályázat] A második világháború után rossz sorsra jutott vagy árván maradt gyerekek tán a legkedveltebb szereplői voltak a neorealista filmeknek – nem véletlenül. A nyomor még nyomorúságosabbnak látszott, ha az áldozatok – fiatal koruk miatt – fokozott szánalmat váltottak ki a környezetükből és a nézőkből egyaránt. Az ártatlan, gyermeki jelenlét ezen felül elfogadhatóbbá is tette a közönség számára, hogy a filmben ábrázolt problémákra csak a csoda a gyógyír.