Tegnap meghalt a 92 éves Raymond Frederick Harryhausen, számos világsikerű film speciális effektjeinek megtervezője, forgatókönyvíró és producer. Többek közt a dynamationnek nevezett stop motion animációs módszer kidolgozása fűződik a nevéhez. Tehetségét az amerikai filmakadémia Oscarral jutalmazta.
Harryhausen Los Angelesben született 1920. június 29-én. Családja német származású volt, nevük eredetileg Herrenhausen volt. 1960-tól haláláig Londonban élt.
Karrierjét egy 1933-as moziélmény, a King Kong indította el: a 13 éves kisfiút teljesen lenyűgözta az óriási gorilla és a dinoszauruszok. „Tökéletesen valószerűek voltak, tudni akartam, hogyan készültek” - vallotta később. Ezután kezdte tanulmányozni az animációs technikákat: a kis méretű figurák stop motion animációját. Évek múlva egy barátja révén találkozhatott a King Kong animációit készítő Willis O'Briennel. Miközben O'Brien karrierje hanyatlani kezdett - dédelgetett projektjeinek java része sosem valósulhatott meg -, a Harryhausené felfelé ívelt.
Ray Harryhausen különválasztotta a teljesen animációs módszerrel készülő filmeket az olyanoktól, amelyekben animált figurák mozognak élő szereplők között, és az utóbbira specializálódott. A célja az volt, hogy úgy mozgassa képkockáról képkockára a bábokat az ún. live action filmekben, hogy azok tökéletesen beilleszkedjenek a környezetükbe, ne tűnjenek animációnak. Kézjegyét hagyta többek közt a Szindbád hetedik utazásán (The Seventh Voyage of Sinbad, 1958); Az aranygyapjú legendáján (Jason and the Argonauts, 1963), benne a híres csontváz hadsereggel, valamint a Titánok harcán (Clash of the Titans, 1981).
A Harryhausen által megálmodott figurák listája, képekkel
A CGI hajnalán tovább dolgozott, és számos számítógépes animáció tiszteleg előtte. Például a Pixar Szörny Rt.-jének a végén megjelenik egy Harryhausen's nevű sushi-étterem.