Általános vitára alkalmasnak találta a mozgóképről szóló 2004. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága.

Jeney Orsolya, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a törvénymódosítást az elmúlt időszak tanulságait levonva, a hatékonyság és az átláthatóság növelése érdekében kezdeményezték.

A javaslatban a Magyar Nemzeti Filmalap feladatait összegezték, valamint rendelkeztek a szervezet kiszámítható támogatásáról is, amelyet a hatoslottó játékadójának 80 százalékából biztosítanának. Jeney szerint így éves szinten mintegy négymilliárd forintból gazdálkodhat majd a filmes csúcsszervezet. Mint fogalmazott, az új intézményi forma eredményesebbé teszi a támogatások felhasználását.

Karácsony Gergely, a bizottság alelnöke, az LMP frakcióvezető-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmszakma számos kiemelkedő eredményt mutatott fel az elmúlt években, a világ számos fesztiválján nyertek díjat a hazai alkotók. Szerinte a filmforgalmazási rendszer sikertelenségét mutatja, hogy a nemzetközi szinten jól szereplő alkotások épp a magyar közönséghez nem jutottak el.

Az alelnök kitért a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) körüli visszásságokra, a felhalmozott adósságra is, majd leszögezte, hogy ezek orvosolhatóak lettek volna a közalapítványi forma keretén belül is. Karácsony úgy vélte, az NMHH nem alkalmas a mozgóképszakma hatósági feladatainak ellátására.

Hozzátette: az új filmtámogatási rendszer inkább egy „filmproduceri irodához" hasonlít, és nem teremti meg annak lehetőségét, hogy a művészeti alkotások „a szabadság légkörében" születhessenek meg.

Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő azt kifogásolta, hogy a módosítások beterjesztését nem előzte meg szakmai egyeztetés, valamint hogy a bizottság nem tudta meghallgatni a Magyar Nemzeti Filmalap vezetőjét. Novák módosító indítványt nyújt be, hogy a történelmi filmekre külön keretet hozzon létre a kormány.

L. Simon László üdvözölte a módosítás azon részét, amely szerint a hatoslottó játékadójának bevonásával felszabaduló összegeket a kulturális szféra más területeire lehet fordítani.

Gyutai Csaba fideszes képviselő a „tartalmi-minőségi megújulást" hiányolta a törvényjavaslatból: szerinte a módosítások révén szorgalmazni kellene azt is, hogy több történelmi témájú vagy a közelmúlt megértését szolgáló film szülessen. Karácsony Gergely szerint nem igaz, hogy a magyar filmművészek nem készítettek a közelmúltról filmeket, példaként Török Ferenc Apacsok és Moszkva tér című filmjeit említette.

Ugyanakkor úgy vélte, nem a politikusok dolga megmondani, hogy milyen filmek szülessenek. „Ez az előző rendszer modellje volt" – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a művészfilmek valóban elszakadtak a magyar közönség igényeitől.

A bizottság a személyeskedésbe torkolló vita után végül 12 igen szavazattal, egy nem és két tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvénymódosító javaslatot.

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítását célzó javaslat tárgyalása során a bizottság nem támogatta Lendvai Ildikó szocialista képviselő indítványát, amely a pornográf művek mellett az erőszakos tartalmú műveket is kulturális járulékkal illetné.

A képviselő a hazai artmozihálózat megmentése érdekében három százalékos járulékot vetne a ki a multiplexmozik jegyeire, és az NKA-nál így keletkező bevétellel töltené ki az MMKA megszüntetésével az artmozik finanszírozásában keletkező űrt.

(prae)