Török Ferenc 13 nemzetközi filmfesztiválon díjazott filmjének díszbemutatója lesz pénteken Marosvásárhelyen, szombaton Kolozsváron, november 12-én Nagyváradon, november 13-án pedig Bukarestben – mind a négy városba az alkotók is elkísérik a legújabb, romániai moziforgalmazásba kerülő magyar filmet.
Az 1945 november 10-én debütál a romániai mozikban, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Konstancán, Temesváron, Nagybányán, Craiován, Piteștien, Botoșaniban és Brăilán.
A film díszbemutatóval indít az alábbi helyszíneken:
- november 10., péntek, 18:30, Marosvásárhely, Kultúrpalota – az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztiválon tartott vetítésen részt vesz a film forgatókönyvírója, Szántó T. Gábor és zeneszerzője, Szemző Tibor. Az eseményt Gőz László és Szemző Tibor mozikoncertje kíséri. Előadásuk egyfajta élő továbbgondolása, kitágítása az 1945 című film Szemző Tibor által komponált zenei világnak. Gőz a rá jellemző, hasonlíthatatlan felfogásban reflektál a film hangjaira, Szemző narrátorként kalauzolja a koncert közönségét e különleges időutazáson, 1945 nyarának egyetlen napjára fókuszálva, felidézve a zenei kompozíció forrásait és az inspirációul szolgáló szövegeket. A rendhagyó est vizuális képanyagát, Ragályi Elemér fekete-fehér képsorainak filmbeli részletei és kimaradt kockái, illetve korabeli fotográfiák erősítik. Fesztiválon kívül a marosvásárhelyi mozikban november 17-étől lehet majd megnézni a filmet.
- november 11., szombat, 19:30, Kolozsvár, Győzelem mozi – a film díszbemutatóján részt vesz rendezője, Török Ferenc és forgatókönyvírója, Szántó T. Gábor (az esemény a Facebookon)
- november 12., vasárnap, 19:00, Nagyvárad, a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme – a díszbemutatón részt vesz a film főszereplője, Rudolf Péter (az esemény a Facebookon)
- november 13-án, hétfőn, 20:00, Bukarest, Román Parasztmúzeum – Török Ferenc filmje nyitja a 11. Bukaresti Magyar Filmhét műsorát, órakor. A vetítésen részt vesz Szántó T. Gábor. Az eseményt Gőz László és Szemző Tibor mozikoncertje kíséri, és a film standfotósa, Szilágyi Lenke a forgatáson készült fényképeiből nyílik kiállítás. A hónap második felében a film megtekinthető lesz az Elvire Popescu mozi műsorán.
November 12-étől Csíkszeredában is meg lehet nézni az 1945-öt, és a film december 6-án eljut Székelyudvarhelyre is.
A Szántó T. Gábor novellája alapján készült filmdráma története 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, egy kelet-magyarországi faluban, ahol mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készült. A téma a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon.
A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írta, operatőre a világhírű Ragályi Elemér, látványtervezője Rajk László, zeneszerzője Szemző Tibor, hangmestere Zányi Tamás, vágója Barsi Béla. A fontosabb szerepeket Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítja.
Az 1945 Miamiban, majd a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójában mutatkozott be idén tavasszal. „Hosszú munka volt, rövid életem 12 évébe telt” elkészíteni – fogalmazott a Berlinalén Török Ferenc. Elmondta, hogy egy „fekete balladát" akartak készíteni, és a westernfilm műfajából merítettek hozzá formát. „Végéig megtartottuk a western stílust, és a filmben ábrázolt három órát átható feszültségre összpontosítottunk” – mondta Török Ferenc, rámutatva, hogy az 1945 elkészítéséhez „alapfilm” volt Fred Zinnemann Délidő című 1952-es munkája, amely ugyancsak valós időben mesél el egy drámai történetet.
A filmet berlini bemutatója óta 13 fesztiválon díjazták, és további 19 fesztiválon versenyzett.
Az 1945 New York-i mozipremierjét múlt szerdán tartották, november 7-én debütál Torontóban, november 24-én pedig Los Angelesben – a közeljövőben összesen 25 országban kerül moziforgalmazásba. Az 1945 felkerült a BBC Tíz film, amit meg kell nézni novemberben című listájára is.
Az amerikai bemutató után Szántó T. Gábor egy interjúban kifejtette, hogy a film „azoknak is működött, akik nem ismerik a magyar történelmet”, szerinte „a film a világ minden pontján ugyanazt jelenti, ezért arat mindenütt sikert”.