Csángó útkeresők
Magyar cím
Csángó útkeresők
Történet
Ma a moldvai csángó falvakban is gyors kultúraváltás zajlik. A hagyományos szellemi és anyagi kultúra kicserélődése, az értékrendek megkérdőjeleződése nem problémamentes, nem egyértelműen pozitív, de rendkívül összetett folyamat. Filmünk ezt az átmeneti helyzetet igyekszik megragadni. „Vizsgálatunk” helye a mintegy 500 fős lélekszámmal rendelkező Csík (Ciucani) nevű, teljesen katolikus lakosságú és magyar eredetű csángó falu, ahol nincs telefon, posta, nincsen orvos, de még egyetlen motoros jármű sem. Munkánk középpontjában az ötgyermekes Pista család áll. Életük jól példázza ennek az összetett helyzetnek csaknem mindegyik összetevőjét: a vendégmunka, a magyar oktatás, az egyház és a vallás, a nyelvvesztés illetve a nyelvi generációs különbségek problémáját. Pista Valentin, a családapa, egy kőolajipari vállalat gépkezelője román olajkutaknál illetve vendégmunkásként Kazahsztánban dolgozik. Itthon felesége, Magdolna neveli az öt kisgyereket, miközben gazdálkodik a földeken, méheket, lovat tart és ráadásul építi a családi házat. A nagymama Lőrinc Nyica, gondozza a gyerekeket, két-háromnaponta süt egy kemencényi kenyeret, és besegít minden munkába. Ő a hagyományos világ embere, emlékezete őrzi a csángó folklór hagyományos műfajait. A faluban néhány éve heti két-három órában fakultatív magyaroktatás is zajlik. Az öt gyerek gyermek közül kettő – a negyedik osztályos Ciprian és az elsőosztályos Alina – jár a „magyarórákra”. Ez a tény lehetővé teszi, hogy mindennapi megélhetésükért folyó küzdelmük mellett, a családon belül kialakult nyelvi kommunikációs helyzeteket is megmutassuk.
