Bunkerember
Történet
Végül előáll a tervével: nem családi házat, hanem atombunkert épít. Innentől kezdve fenekestül fel-fordul a világ körülötte. Felesége, gyereke elhagyja, szá-mára pedig csak a bunkerépítés létezik... Drámai és groteszk vígjáték egy emberről, aki önmagát és az állandó fenyegetettségben élő, bizonytalan sorsú emberiséget a saját maga építette bunkerben igyekszik átmenekíteni egy atomkatasztrófa utáni világba. Szomorú kisemberi sorsok falazódnak a bunkerbe, ebbe a piramis-szerû, lebont-hatatlan torzóba.
Ezt írtuk a filmről:
„Árpád biztos jó munkásember" – Zsigmond Dezső: Bunkerember
Újságírók, politikusok, szakmabéliek és jobb sorsra érdemes nézők kart karba öltve szokták ismételgetni a magyar filmgyártás súlyos betegségeit, és ha fel is villan néha a fény az alagút végén, szomorú fejcsóválással nyugtázhatjuk, hogy a helyzet változatlan: a magyar film köszönőviszonyban sincs a közönséggel. Pedig ha az idei hazai felhozatalból valami, akkor a Bunkerember hatalmas előnnyel indulhatott volna. De ehhez ugorjunk vissza 2002-be...