Mielőtt éjfélt üt az óra

Kilenc év elteltével Görögországban találkozunk ismét Jesse-vel és Celine-nel; csaknem két évtized szállt tova, mióta egymásba botlottak azon a Bécsbe tartó vonaton...

Elolvasom a kritikát

Tom Jones

A nemesi nevelőapja lányába, Sophie-ba beleszerető és ezért kiebrudált lelenc, Tom Jones, vérbő humorral előadott kalandjai a 18. századi Anglia szellemi-erkölcsi körképét adják. Istennek ebbe az örök állatkertjébe robban be a kétes származású és még kétesebb magatartású Tom, akitől szinte mindenki meg akar szabadulni, kivéve persze a nőket, hiszen hősünk lázadó útja éppen az ő ágyaikon keresztül vezet [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• A brit pikareszk börleszk beveszi Amerikát – Tony Richardson: Tom Jones, 1963

A hosszútávfutó magányossága

A film nyomorúságban élő kamaszhőse számára az apja életbiztosításából neki jutó összeg révén felcsillan egy jobb élet lehetősége, s többé nem is tud szabadulni ettől a vágytól: akár a bűnözést is vállalja ezért, s lázadó kedvét a javítóintézet sem töri meg. Felmagasztosul egyéni lázadásában, így lesz drámája teljes, de [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A brit-angol filmgyártás története 2. – A világháborútól napjainkig
• Filmtörténet tizennégy részben (XI.) – Vissza a valósághoz (II.) – Az angol free cinema és az angol újhullám

Egy csepp méz

"A híres angol "free cinema" legemlékezetesebb filmjeinek egyike, az angol filmművészet modern klasszikusa, A hosszútávfutó magányossága párdarabja. A film poézisa egy füstös nagyváros "ázottarcú szegényeit" hozza baráti közelbe. Hőse egy néger matróztól teherbe esett csúnyácska lány, aki megszüli gyermekét, és összeköltözik egy furcsa, homoszexuális fiúval. Testvérként szeretik egymást. Ekkor feltűnik a [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A brit-angol filmgyártás története 2. – A világháborútól napjainkig
• Filmtörténet tizennégy részben (XI.) – Vissza a valósághoz (II.) – Az angol free cinema és az angol újhullám

Minden nap, kivéve karácsonykor

Kapcsolódó cikk:

• Filmtörténet tizennégy részben (XI.) – Vissza a valósághoz (II.) – Az angol free cinema és az angol újhullám

A mama nem engedi

A film pozitív fényben tünteti fel a fiatal szubkultúrák keletkezését. Az alkotás a "Free Cinema" mozgalom keretein belül jött létre. A fiatal brit filmesek mozgalma, a Free Cinema az ötvenes évek derekán kelt életre a British Film Institute védnöksége alatt. A mozgalom legjelentősebb képviselője Lindsay Anderson és Karel Reisz volt.

Kapcsolódó cikk:

• Filmtörténet tizennégy részben (XI.) – Vissza a valósághoz (II.) – Az angol free cinema és az angol újhullám