T.Ú.K. – Tanár úr kérem!

1936. május 5-én az ünnepelt írón, Karinthy Frigyesen koponyaműtétet hajtanak végre Stockholmban. Az operáció közben megjelenik a teremben egy 16 éves fiatalember, akiben Karinthy egykori önmagára ismer. A fiatal Frici az élet és halál határmezsgyéjén tanyázó írót elhívja magával egy furcsa világba. Gyermekkori élményei elevenednek meg előtte, melyeket Tanár úr kérem címmel novelláskötetben is megörökített korábban. Ám [...]

Elolvasom a kritikát

"Csak ritka a fenyőfa, ez a baj" – A szarvasi székelyek története

A szarvasi szárazmalom gondnoka, Bács József még a romániai forradalom előtt, végső elkeseredésében szökött Székelyföldről az anyaországba, és ott próbált meg boldogulni. Házának udvarában van egy kis földkupac, amelyre ha föllép, úgy érzi, mintha otthon, a Hargita hegyén lenne...

Csoda Zselyken

Zselyk. Erdélyben, Besztercétől 24 kilométerre fekvő kis falu. Nyolcvan ember lakja, túl a hatvanon. Az iskolát régen bezárták, omladozó épülete már csak a múltat idézi. E zavartalan csend, az emberi tisztaságnak e szokatlan világa vonzotta ide a kecskeméti SOS-gyermekfalu árva, félárva lakóit , hogy két hétre családokba költözve, az igazi falusi életet élve fedezzék fel az érintetlen csoda külön [...]

Kovács András Ferenc (KAF)

A szatmári származású költő, Kovács András Ferenc az egyetem után hat évig tanított Székelykeresztúron. 1990 januárjában Marosvásárhelyre költözött, ahol akkor indult a Látó című folyóirat. Sokak számára képtelenség, mondja a róla készült portréfilmben, hogy Vásárhelyen él és ír. Nem a gyávaság és nem a hűség az, ami őt otthon tartja. A [...]

Az ünnep

A moldvai Pusztinában lakó csángó magyarok 1991 óta először próbálnak újra magyar fesztivált tartani. A film a készülődést mutatja be, felvillantva a falu életét és problémáit.

Én Istenem, hová leszünk...

A moldvai csángók történetét és hétköznapjait, ünnepeit (keresztelő, esküvő, temetés) mutatja be a film.

Halálutak és angyalok

A rendező, forgatókönyvíró és színész, Kamondi Zoltán, filmje az öregedő Schreveka Józsefről szól, aki különleges képességekkel rendelkezik. Közelgő halálát érezve, tudását át akarja adni fiának, Istvánnak. Azt szeretné, ha gyermeke végre megnősülne, de a fiú legszívesebben folytatná agglegény életét, és nem is érez túl sok elhivatottságot apja tudásának elsajátítása iránt [...]

Kapcsolódó cikk:

• Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia