„A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István
2002. október 15.
Alig harmincévesen, 1942-ben robbant be a világ filmművészetébe Szőts István az Emberek a havason című, a korabeli sémákat semmibe vevő filmjével. A magyar filmtörténet máig ható vesztesége, hogy életműve a 20. századi történelem árnyékában nem teljesedhetett ki.