A Pogány Madonna

Nyár, Balaton, vitorlások. A Tihanyi Apátságból ellopják a Pogány Madonnát, egy aranyszobrot, mely Déméter istennőt ábrázolja. A rendőrség azonnal lázas nyomozásba kezd. A tettesek azonban semmitől, még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, s mivel profik, nyomot sem igen hagynak maguk után. Kardos doktor, a fiatal, ambiciózus rendőrtiszt fanyalogva bár, de arra kényszerül, hogy a minden hájjal megkent [...]

Kapcsolódó cikk:

• Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

Nárcisz és Psyché

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye az, hogy Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költ [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Bódy Gábor műhelye – Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.
• „Egy ínyenc nem lehet válogatós!” – Látványfilmek maratonja, Kolozsvár – Tranzit Ház, 2003. október 24.
• „A legapróbb részletekre kiterjedő víziók” – Rendezőportrék: Bódy Gábor

Lila ákác

Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált, a szegény, de nagyreményű költőt.

Kapcsolódó cikk:

• Minek a szív, ha úgy fáj? – Remake-be szabva: Lila akác (1934); Lila ákác (1972)

Egy magyar nábob

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János – a magyar nábob –, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa [...]

Kárpáthy Zoltán

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyar [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A szőkék is szendén kezdték – A 75 éves Halász Judit portréja
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező