Tegnap éjjel 72. alkalommal is átadták a Primetime Emmy Díjakat. A show-t Jimmy Kimmel vezette, és ez volt az első alkalom, hogy a ceremónia online zajlott.
A 80-as évek óta sajnos sosem volt még ennyire időszerű Alan Moore és Dave Gibbons szuperhősökről, paranoiáról és apokaliptikus víziókról szóló filozofikus képregénye. Az HBO ezt annyira így látta, hogy Watchmen sorozatukat egyenesen a jelenkorba helyezték át. 26 Emmy jelölésük pedig azt bizonyítja, hogy nagyon is jól tették.
A digitális filmforgalmazás elvárt piaci aspektusa lett, hogy a moziban vetített közösségi élményt valamiféle kiegészítés érje. A forgalmazástól és a forgatott anyagtól függően ezeknek a kiegészítéseknek (director’s cut, special edition stb.) eltérő a színvonala és tartalma. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg nincsenek olyan verziók, amiket nem érdemes újranézni vagy újravásárolni.
...hanem a producerek. Gondoljuk csak végig! A 80-as évek végén Terry Gilliam azt mondta, a 12 részes graphic novel két órában megfilmesíthetetlen és csak egy 12 órás minisorozatként él meg. Az új évezredben Aronofsky és Greengrass is próbálkozott, de végül Zack Snyder bizonyíthatott, aki korán világossá tette, hogy a 300-ban elővezetett stílusát viszi tovább.
1987-ben volt utoljára jó szuperhős-rajongónak lenni. Ekkor fejeződött be Allan Moore és Dave Gibbons körberajongott, Watchmen című, 12 részes minisorozata. A brit szerzőpáros ugyanis egy olyan művet alkotott, amire azóta is hivatkozik minden fanboy, ha megemlítjük neki, hogy az alsóneműt kívül viselő, háztetőkön ugráló alakok történetei meglehetősen messze állnak, mondjuk a Mester és Margaritától.