Öngyilkos szüzek – Deniz Gamze Ergüven: Mustang

2015. november 11. – írta Jakab-Benke Nándor

Vetítés után alig vártam, hogy hazaérjek lecsekkolni: tényleg Deniz Gamze Ergüven rendezőnő első nagyjátékfilmje a Mustang? És igen, tényleg az, de nem kell megijedni: nagyjából mellőzi az elsőfilmek tipikus hibáit, viszont megtartja azok lendületét és személyes hangvételét.

Félmegváltás – Yesim Ustaoglu: Araf / A pokol kapujában

2014. július 2. – írta Verpeléti András

Nem könnyű a megfelelő oldalról megközelíteni a tipikus fesztiválfilmeket filmfesztiválok nélkül, márpedig A pokol kapujában tipikusan fesztiválfilm. Ami ráadásul pont a blockbuster-szezon közepén debütál a magyar filmszínházakban, ez pedig egy nem-műfaji mozi esetében szinte egyet jelent a pénzügyi bukással. Pedig jelen esetben kifejezetten jól járhatunk vele, ha nem csak elsétálunk Yesim Ustaoglu új filmjének plakátja előtt, hanem be is ülünk rá.

Török vidéki anziksz – Nuri Bilge Ceylan-portré 1.

2010. október 20. – írta Ritter György

A kortárs török filmet leginkább Ferzan Özpetekkel és Fatih Akinnal szokás azonosítani, pedig ők hazájuktól távol (Olaszország, Németország) alkotnak, a nemzeti török filmről azonban alig-alig hallani. A kétezres évek elején ez megváltozott, a „kivándorolt” mozisok mellett egy új generáció lépett színre. Ennek a nemzedéknek egyik legkiemelkedőbb török alkotója Nuri Bilge Ceylan.

A feltörekvő török mozi

2004. június 15. – írta Elif Relig

Az utóbbi öt évben gyakorta hallhattuk a török mozit emlegetni. A nemzetközi filmporondon mára jól ismert az olyan rendezők neve, mint Nuri Bilge Ceylan, Zeki Demirkubuz vagy Yeşim Ustaoğlu. Ceylan 2002-es Cannes-i Fesztiválsikerének köszönhetően (a Zsűri Nagydíja és a Legjobb színésznek járó díj az Uzak / Messze filmért) talán nem túlzás a török filmművészet nemzetközi hírnevéről beszélni.