Mozipremierek Kolozsváron

2009. november 6. – írta a szerk.

Annak ellenére, hogy csupán november első hetében járunk, ezen a héten máris karácsonyi hangulatba kerülhetünk Robert Zemeckis Karácsonyi énekével, aki viszont nagy nevekre és akcióra vágyik, az Herzog legújabb filmjével, a Bad Lieutenant: Port of Call New Orleansszal ütheti el az időt. Ezen a héten a lágy romantika rajongói is találnak kedvükre valót, ugyanis Robert Schwentke filmje, Az időutazó felesége szórakozni és érzelegni is kitűnőnek bizonyul. Részletes programért érdemes ellátogatni a moziműsor oldalára is.

Filmtörténet tizennégy részben (XIV.) – Új-Hollywood négy évtizede

2002. május 15. – írta Nevelős Zoltán

Hollywoodot a XX. század első évtizedeiben bevándorlók és szerencselovagok tették naggyá, akik a filmkészítés fortélyait munka közben sajátították el, gyakran kifutófiúként kezdve járták végig a ranglétrát a rendezői vagy produceri csúcsokig. Sokan közülük nemcsak a filmtudományokban nem voltak felső fokon iskolázottak – igaz, ezt a tantárgyat akkoriban még sehol sem oktatták.

Filmet álmodni – Robert Zemeckis: Cast Away / Számkivetett

2001. február 15. – írta Köves Gábor

Tom Hanks szerepet álmodott magának: repülőgép-szerencsétlenség túlélőjeként látta magát, majd egy civilizációtól elvágott talpalatnyi szigetdarab egyetlen kényszerű lakójaként tűnt fel az álom folytatásában. Miután felébredt és egy jó nagyot nyújtózott, tekintete a vitrinben feszítő két aranyszoborra esett. Ebben a pillanatban rémleni kezdett, hogy ő valójában nem más, mint a világ legjobban kereső és legbefolyásosabb színésze, Spielberg puszipajtása (kell-e ennél több?), s mint ilyen még az álmait is komolyan veheti. És mit ad Isten, olyannyira komolyan is vette, hogy film lett a dologból. Na persze, a nagy álom érdekében még neki is áldoznia kellett, ami ez esetben fizikuma látványos átformálását jelentette. (Hízni és fogyni - ámulatot parancsoló színészi teljesítmény Hollywoodban).

A régi, jó zsáner – Robert Zemeckis: What Lies Beneath / Temetetlen múlt

2000. november 15. – írta Köves Gábor

Ma mindenki (értsd filmrendezők, forgatókönyvírók) valami mást akar, többet, jobbat, mint a megszokott, a jól bevált séma. Kitágítani a műfaji kereteket, átfesteni a képi világot, szétszabdalni a ritmust, új látószögeket kijelölni a néző számára – a próbálkozás díjazandó, a nagy mű azonban nemhogy nem akaródzik megszületni, legtöbbször annyi sem telik tőle, hogy akármilyen rövid időre, de legalább elhitesse a nézővel, hogy az amit lát, kivételes kreáció.