Poszttraumás időképek – Lav Diaz filmjeiről

2025. január 4. – írta Ritter György

A slow cinema Fülöp-szigeteki mestere – aki múlt év december 30-án lett 66 éves – több mint másfél évtizede robbant be a filmes világba. Kelet-Európában jobb híján Tarr Bélához hasonlítgatják, holott húsznál is több monstre képfolyamában a bűnt és bűnhődést, a pszichózisokat, a történelmet, a kiszolgáltatottságot, a természet roppant erejét „filmezi”. A nemritkán nyolc-tíz órás alkotásainak fő kérdése, kozmikus stílusuk ellenére: a direktor országának múltja, jelene, jövője.

A filippínó meló – Sean Ellis: Metro Manila

2013. november 5. – írta Csiger Ádám

A Metro Manila ritka madár: a Fülöp-szigeteken játszódik, filippínó stábbal és tagalog nyelven, de egy brit rendező, Sean Ellis magánprojektje, saját pénzéből forgatta (jelzálogot vett fel a házára). A terve bejött: a Metro Manila Nagy-Britannia Oscar-nevezettje legjobb idegen nyelvű film kategóriában, amerikai remake-jogai is elkeltek.

Lelőttek egy színészt forgatás közben

2010. november 2. – írta a szerk.

Egy rablás-jelenet forgatása közben véletlenül lőtte halálra a film főszereplőjét egy biztonsági őr a Fülöp-szigeteken. (NYDailyNews)

Egy golyóstollnyi kis tanulság – Lukas Moodysson: Mammoth / Mamut

2009. augusztus 11. – írta Csoma Emőke

Bevallom, megijedtem, amikor megtudtam, hogy kedvenc svéd kísérleti filmesünk, Lukas Moodysson újabban egy nemzetközi produkcióval rukkolt elő. Hiszen a skandináv filmrendezők akkor vannak igazán elemükben, amikor otthon alkotnak. Ha valaki egyszer már eltévedt a tengerentúlra, azt igen nehéz visszahúzni a minőségi filmgyártás apró szigetére. Na de eltévedt-e egyáltalán Moodysson?