A történelem elől senki sem menekül – Elmar Klos, Ján Kadár: Obchod na korze / Üzlet a korzón, 1965

2021. április 10. – írta Rácz Viktória

Az 1965-ös Oscar-átadó legjobb idegennyelvű filmjének díját elnyerő Üzlet a korzón egyszerre az első cseh és az első szlovák aranyszobor ebben a kategóriában. Máig vita tárgya, hogy melyik nemzet tekintheti igazán magáénak az elismerést, afelől viszont nincs kétség, hogy méltán kapta meg az Oscar-díjat.

Az időkapszula – A prágai Barrandov Stúdió

2015. február 11. – írta Muszatics Péter

Prága már magában olyan, mint egy gigantikus filmdíszlet: az embert az utcákon, a tereken, a hidakon, a Hradzsin előtt elfogja a káprázat érzése, mintha egy varázslat részese lenne, és képes lenne átjárni téren és időn. Valami hasonlót érezhettek azok a filmesek is, akik a világ minden tájáról idejöttek, hogy e pompás élő kulisszák előtt – és a Barrandov Stúdióban forgassanak. A legendás városszéli filmgyárban, melyet Miloš Havel, Václav Havel nagybátyja alapított.

A csíkos trikós rajzfilmes – Zdeněk Miler-portré. 1. rész

2013. november 29. – írta Buzogány Klára

Zdeněk Milernek nagyon nem tetszett, ahogy a vakond kinéz, mégis egy vakond lett a védjegye. Pontosan érezte, hogyan működik a gyermeki felfedezővágy, mi köti le az apróságok figyelmét, és rövid animációs munkáit főként a legkisebbek szórakoztatására és tanítgatására szánta. Az európai rajzfilm cseh mestere 2011. november 30-án hunyt el, 90 éves korában.

Rendszerváltás, cseh módra – Jan Sverák: Kolya / Kolja, 1996

2010. február 19. – írta Jakab-Benke Nándor

Talán egyik országban sem született annyi zseniális, a kommunista rezsim által betiltott film, mint Csehszlovákiában¹, így utólag hihetetlen, hogy ezek egyáltalán elkészülhettek és a megsemmisülés helyett egy fiókban csücsültek felszabadításukig. A rendszer nem volt kedves a Cseh Újhullámhoz, ehhez képest a váltás után mindössze 6 évvel készült Kolja egész szépen mesél az ottani átkos végéről.

Játék a dokumentummal – Matúz Gábor: A legbátrabb város

2009. november 18. – írta Zágoni Bálint

1919 januárjának közepén, kihasználva Magyarország zavaros belpolitikai helyzetét és szétzilált katonai védelmi rendszerét, csehszlovák csapatok lépték át a két ország határaként kijelölt demarkációs vonalat. Elfoglalták a Nógrád megyei Balassagyarmatot is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kész tények elé állítva a januárban összeülő párizsi békekonferenciát, az újonnan létrehozott Csehszlovákia még délebbre tolhatja határát.