„Itt minden belül van.” – Gothár Péter: A részleg (1995)

2025. szeptember 27. – írta Ferenczi Szilárd

A részleg egy hosszú utazás és egy kiábrándító megérkezés története. Ha elvonatkoztatunk a felismerhető városrészektől, a járművektől és a beszélt nyelvtől, a tér Kelet-Európa bármely helyszíne, az idő pedig a 20. század második felének bármely évtizede lehet.

Az érsek Hargitafürdőn – Forgatási riport

2005. február 15. – írta Zágoni Bálint

Ezerháromszáz méter magasan, egy valamirevaló vasútállomástól harminc kilométerre fekszik a jobb időket is megélt üdülőtelep, Hargitafürdő. A fürdőhelység mellett, a kaolingyár által lepusztított földterületen azonban egy másik, látszólag forgalmasabb „városka" is emelkedik, napközben több terepjáró, teherautó tér le az irányába. Valójában a magyar filmtörténet egyik legnagyobb díszletéről van szó, melyet a Kamondi Zoltán által rendezett magyar-román-olasz koprodukcióhoz, Az érsek látogatásához építettek.

Menekülés a felejtésbe – Emlékképek és Erdély-képek a 90-es évek játékfilmjeiben

2000. november 15. – írta Székedi Eszter

Erdély mint élettér, mint emberi boldoguláslehetőségek és konfliktusok színtere több filmkészítőt sarkallt alkotásra az utóbbi években. Ezekben a filmekben gyakran nem az előtérbe helyezett történet a fontos, hanem a hátteret biztosító politikai szituáció és a történelmi változások.

A tér, az arc és az időjárás – Beszélgetés Vivi Drăgan Vasile operatőrrel

2000. szeptember 15. – írta Margitházi Beja

„Ideális néző vagyok. Lehet bármilyen blőd a film, ha a történet csak egy kicsit is izgalmasan van elmesélve, én máris tátott szájjal nézek, «mint a moziban». Nem kettőződöm meg, nem nézem kívülről, nem figyelem szakmai szemmel, hogy mit csinált az operatőrkollegám. Ez rögtön megszűnik, ha a saját filmemet nézem vissza. Nagyon zavar, ha valamit elrontottam." – Vivi Drăgan Vasile operatőrt Bukarestben kereste meg a Filmtett.