Christopher Nolan

Talán azért mellőzték, mert Batman-filmeket is készített? Pedig ha nem másért, a Dunkirkért simán megkaphatta volna. Nem baj, fiatal még, úgyhogy lazán bepótolhatja. Talán ezen a nyáron a Tenettel dobbant majd az akadémiai szívek felé is?

Quentin Tarantino

A kortárs fenegyerek már két forgatókönyvírói díjjal büszkélkedhet, de sem a legjobb rendező, sem a legjobb film díját nem tudta még elhappolni. Ez az arány idén még simán megváltozhat a Volt egyszer egy Hollywooddal, hiszen mégiscsak egy, az Álomgyárhoz szóló szerelmes szerenádról van szó minden cinizmusa ellenére. Ha viszont idén sem nyer, akkor nagyon kevés esélye marad, hiszen belőle simán kinézzük, hogy a beígért önkéntes nyugdíjazás száműzetésébe vonuljon majd.

Robert Altman

Az amerikai filmnyelv-újító, a sok, egyszerre beszélő szereplőt mozgató zseni Altman az öt rendezői jelölésből (MASH, Nashville, The Player / A játékos, Short Cuts / Rövidre vágva, Gosford Park) egyet sem tudott díjra varázsolni. Nem csoda, hiszen világéletében Hollywood-ellenes volt. Végül 2006-ban, halála előtt pár héttel átvett egy életműdíjat.

Sidney Lumet

Valahogy elképzelhetetlen, hogy a 12 dühös ember, a Kánikulai délután és a Hálózat rendezője mindig hoppon maradt az Oscar-gálán. Pedig mindig ki tudta hozni a színészeiből a maximumot. 2005-ban kapott életműdíjat.

Howard Hawks

Nehéz elmagyarázni Howard Hawks munkásságának fontosságát egy olyan embernek, aki a szerzői film felölről közelíti meg a cinefíliát (pedig pont Godard mondta róla, hogy „a legnagyobb amerikai művész”). Ettől függetlenül Hollywood fénykorának egyik legfontosabb figurája volt, nélküle nem ilyen lenne a mozgóképes elbeszélés és a filmnyelv. Ehhez képest mindössze egy nyamvadt életműdíjat kapott ő is 1974-ben.

David Lynch

Mindnyájunk kedvenc élő legendája csak három rendezői jelölést kapott pályafutása során, és egyikből sem lett díj. Az akadémia a tavaly úgy döntött, hogy akkor már valószínűleg nem is lesz, és adtak neki egy életműdíjat (ezeket nem az Oscarral együtt szokták átadni, hanem korábban, egy szűkebb körű gálán). Itt lehet megnézni.

Orson Welles

Sokak – igaz, főleg amerikaiak – számára az Aranypolgár (Citizen Kane) A Nagybetűs Legjobb Film, kulturális hagyaték etc. A kilenc kategóriában való nevezés ellenére csak a legjobb forgatókönyv díját kapta meg. Welles nem volt egy egyszerű eset, az tény, de hogy pl. A gonosz érintését hogy lehetett ilyen bravúrosan mellőzni az akadémiai díjkiosztón? Végül 1971-ben kapott egy életműdíjat, de a díjkiosztóra nem ment el, egy felvételt vetítettek le.

Stanley Kubrick

A műfajreformer zseni filmjei megannyi Oscar-jelölést kaptak, de egyikből sem lett legjobb film. Az egyetlen nyamvadt szobrocska, amit Kubrick személyesen megkapott, az a 2001: Űrodüsszeia vizuális effektusaiért járt.  Még azt sem érhette meg, hogy legalább egy életműdíjat hazavigyen.

Alfred Hitchcock

Ötször jelölték a legjobb rendező díjára. A filmjei mindösszesen 46 nevezést kaptak, ebből viszont csak hatot nyertek meg (tény, hogy az 1940-es Rebecca / A Manderley-ház asszonya megkapta a legjobb filmnek járót, de azt a szobrot hagyományosan a producer viszi haza). Végül 1968-ban őt is kárpótolták egy életműdíjjal – itt lehet megnézni.

Charlie Chaplin

Az valami elképzelhetetlen, hogy egy ekkora legendát kihagyjanak a díjesőből. Igaz, Chaplin első fénykora még a némafilmkorszakban volt, és Oscarokat csak 1929-ban kezdtek osztogatni, de a Modern időkre vagy A diktátorra igazán kaphatott volna már vagy legjobb filmnek, vagy legjobb rendezőnek járó szobrot. Sovány vigasz, hogy 1973-ban egy húszéves filmjéért, a Rivaldafényért (Limelight) kapott egy legjobb eredeti filmzene-díjat. Még soványabb vigasz az egy évvel korábban, 1972-ben kapott életműdíj. Így vette át.