Macskássy Gyula: Frakk, a macskák réme – Az első magyar papírkivágásos sorozat. Forgatókönyvét szintén Bálint Ágnes írta, 1972-ben mutatták be az első sorozatot (összesen négy készült el). A három főszereplő: Frakk, a vizsla, valamint Lukrécia és Szerénke, a két elhízott macska, akik folyton borsot törnek egymás orra alá – ahogy az egy igazi kutya-macska barátságban illik. A két dundi cicahölgy Irma néni tulajdona, a vizsla pedig Károly bácsi házikedvence, akit a férj a lusta macskák ráncba szedésére vásárolt. A három állat olykor nem restelli – egyébként békés házasságban megőszült – gazdáját is felhasználni az egymás elleni háborúságban.

Szabó Attila: Süsü, a sárkány kalandjai – Bár a sárkányok a mesék szerint többnyire sok fejűek, gonoszak, királylányokat rabolnak és torkukból tüzet okádnak, Süsü csak egy kedves, jóindulatú, és egyfejű lény. Fajtája miatt nem egyszer fejvesztve menekülnek előle az emberek. Amikor azonban rájönnek, hogy mekkora szíve van, lassacskán elpárolog a félelmük, Süsü pedig lelkesen segít nekik a nehéz testi munkákban. Végül beleszeret egy sárkánylányba, és visszatér saját országába. Süsü Csukás István egyik felejthetetlen figurája, aki bábfilmben elevenedett meg 1977-ben. A pillangókat szerető egyfejűnek Bodrogi Gyula kölcsönözte a hangját.

Dargay Attila: Pom-pom meséi – Pom-Pom egy kis szőrgombóc lény, aki összebarátkozott egy iskolás kislánnyal. Útban az iskola felé szoktak találkozni, és Pom-Pom különféle érdekes és tanulságos történeteket mesél Picurnak. Emlékezzünk csak „a legfalrengetőbben, a legvisszhangosabban és a legmennydörgősebben tüsszentő" Festéktüsszentő Hapci Benőre, vagy a csokizabálástól hatalmasra hízott Gombóc Artúrra. Az már csak ráadás, hogy az aranyos történetek rengeteg humorral párosulnak. A Csukás István-mesét feldolgozó rajzfilm két évadát 1980-ban és 1982-ben mutatták be.

Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell: Gusztáv – Az egyszerű vonalakkal megrajzolt kedves kisember csetlik-botlik a néző szeme előtt, féltékeny vagy vadászni indul, halogat vagy közlekedik. Gusztáv mindannyiunk elé tartott görbe tükör, kifigurázza emberi gyengeségeinket, bosszantó kis hibáinkat, amik miatt a többiek baleknek nézhetnek.

Haui József, Szabó Szabolcs, Szombati Szabó Csaba: Vízipók-csodapók – Hogyan lehetne egyszerűbben a természet szeretetére nevelni a gyerekeket, mint egy kedves, szeretnivaló mesefigura segítségével? Vizipók valójában búvárpók, aki egy tó mélyén él. Legjobb barátja a Keresztespók, aki kissé vaskalaposan ragaszkodik a szárazföldhöz. Számos apró lény megfordul a környezetükben, ahogy a valóságban is: katicabogár, vízicsigák, kecskebéka, hőscincér, sáska, ormányosbogár és nünüke. A sorozat 3 évadja 1974–76-ban, 1980–81-ben, valamint 1984-ben készült el, 13–13 epizóddal.

Mata János: Kukori és Kotkoda – A kakas és a tyúkanyó örökké bakalódós kapcsolata alapján kinek ne jutna eszébe legalább egy-egy házaspár a saját környezetéből (ha nem épp saját esetére ismer rá): a kissé házsártos, korosodó és terebélyesedő, szorgalmas háziasszony, és élete párja, aki roppant mód unja a ház körüli teendőket (tojásokat tenni-venni, ágyást kapirgálni, szőnyeget porolni stb.). Bár barátja, Kopasznyakú is segít neki a munkát kerülni, előbb-utóbb úgyis lebuknak. Ez a Magyar Televízió által megrendelt, és 1971-ben útjára indított sorozat az első, amelynek forgatókönyvét Bálint Ágnes írta.

Nepp József, Ternovszky Béla: A Mézga család – Az átlagos kispolgári család hétköznapjait a titokzatos, nagyon távoli jövőben élő utód, a köbükunoka, MZ/X által fabrikált, és az ablakot folyton betörő elektronikus kütyük dobják fel. Mézgáék egyébként ugyanolyanok, mint az én családom vagy a tiéd. Aladár zseniális szerkezetet rakott össze, amelynek segítségével a már említett Köbükivel kommunikál, nővére, Kriszta ellenben inkább a külsejével törődik, javában serdül. Géza egyre pocakosabb, lágyszívű felesége, Paula pedig minden rész végére megbánja, amiért nem a Hufnágel Pistihez ment feleségül.

A sorozat első részeit 1968-ban mutatták be, a következő részek igen jelentős anyagi nehézségek között készültek. Végül három további évad készült el a következő évtizedekben.

Horváth Mária, Jankovics Marcell, Nagy Lajos: Magyar népmesék – Ahogy a Nagyapó mesefája sorozat nem hiányozhat egyetlen gyermek könyvespolcáról, ugyanúgy ez a rajzfilmsorozat is kötelező minden apró emberpalánta számára (és a kettő között számos ponton találunk átfedést). Jankovics sajátos stílusú rajzfilmje felejthetelen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral átszőve. A Kecskeméti Rajzfilmstúdióban 1971-től készült sorozat felejthetelen mesélője Szabó Gyula. A Magyar népmesék 7 sorozata készült el 2007-ig. Az egyik mesefilm, A kővé vált királyfi egy japán rajzfilmfesztiválon aratott nemzetközi babérokat 2006-ban.

Jankovics Marcell: Az ember tragédiája – Madách művének animációs feldolgozását a legdrágább (több mint 400 milliós) és leghosszabb (179 perc) magyar rajzolt moziként tartják számon. A sorozat 30 éven át készült. Egyértelmű, hogy nem gyermekeknek szóló rajzfilm.

„...komoly mű született. Egyrészt mert áporodott szag nélkül sikerült visszaadnia az eredeti drámai költeményt, másrészt, az a rengeteg kulturális AHA!-élmény, amelyet a film eklektikussága hordoz, a vizuális ötletek, s a mű pazar, de olykor kíméletlen megvalósítása mindenképpen (többször) nézni való intellektuális élményt nyújthat, amiért érdemes volt ennyit várni, s talán még tovább is érdemes lenne.” (Ritter György)

Nepp József, Romhányi József: Kérem a következőt! – Még mindig beszél az utókor a bagolyorvos Dr. Bubó és tagbaszakadt mackónővérkéje, Ursula eseteiről, pedig a sorozatot 1974-ben mutatták be. Dr. Bubó az erdei állatok fizikai és lelki bajait próbálja orvosolni, amit a gyereknézők általában igencsak mulatságosnak találnak, ám felnőttfejjel értik majd meg igazán a rajzfilmek ironikus társadalomképét. „Köhög a harcsa, reumás a mókus, / Nem segíthet rajtuk csak a pszichológus” – és a többieken sem: az elefánt kisebbségi komplexussal küzd, a bolha megalomán, a liba hipochonder, a szarvas betegesen féltékeny, a disznó részeges, a víziló betegesen falánk.