Futottak még:

Maid / Egy szobalány vallomása (Netflix)

The Chair / Tanszékvezető (Netflix)

Midnight Mass / Mise éjfélkor (Netflix) – kritikánk itt

Behind her Eyes / Ne higgy a szemének (Netflix) – kritikánk itt

How to With John Wilson / John Wilson tanácsai (HBO) - kritikánk itt

Pretend It's a City / Mintha egy városban lennél (Netflix / Martin Scorsese)

„Az önmagát főállású cigarettázóként és bosszúforralóként definiáló Fran Lebowitz végigbeszéli a sorozat mind a hét részét, személyisége pedig annyira karizmatikus, hogy néző pedig akaratlanul is a képernyőhöz tapad.”

Incze Kata: Az utolsó New York-i, aki a lába alá néz

Welcome to Utmark / Isten hozott Senkiföldjén (HBO / Dagur Kári, Kim Fupz Aakeson)

„[...] nem csupán északra áthelyezett, modern western-parafrázis, hanem annak paródiája és dekonstrukciója is egyben. A széria egészén átívelő szembenállás nyugat és kelet, progresszió és regresszió, haladás és hagyományőrzés közt rögtön az első jelenetben exponálódik a modernebb felfogású Finn és számi eredetével büszkélkedő Bilzi konfliktusában. Az oppozíció nem csak feloldhatatlan, de szánalmat keltően kilátástalan is.”

Süll Kristóf: A farkas, ami ott sem volt

Rick és Morty (Adult Swim-HBO / Dan Harmon, Justin Roiland)

Az utóbbi évek egyik legjobb animációs sorozatának ötödik évada „cliffhangerrel ér véget, hogy aztán legyen min rágódni a következő évadig is. Miközben a csőben már ott van nemcsak a hatodik, de a hetedik évad, sőt még egy spin-off széria is. A franchise szekere tehát töretlenül dübörög előre, szó szerint „sorozatgyártásra” sarkallva az alkotókat, és félő, hogy mindez hosszabb távon a színvonal kárára válik majd – de a minőségromlás egyelőre szerencsére nem érzékelhető.”

Galaczi Zsófia: A rickesedés rögös útján

Ted Lasso (AppleTV+)

„A Ted Lasso rögtön az első szezonjában megszerezte a bajnoki címet, és bár helyenként rezgett a léc, becsúszott néhány döntetlen, de sikerült a címvédés. Kérdés, mennyi van még ebben a csapatban, az ugyanis nem lehet vita tárgya, hogy az egyik legjobb jelenleg futó sorozatról van szó.”

Vigh Martin: Amerikából jöttem

The White Lotus / A Fehér Lótusz (HBO / Mike White)

„A Fehér Lótusz számtalan jelenséget tematizál, egy-két kivételtől eltekintve azonban mégsem válik tankönyvszerűvé. White ugyanis ezt lazasággal, cinizmussal, és nem utolsó sorban empátiával, a megértés igényével teszi. Ez pedig hallatlanul fontos, hiszen a sorozat ezáltal tud túllépni az egyszerű paródia szintjén.”

Vigh Martin: Nyaralni visz a frusztráció

Time / Letöltendő idő (BBC / Jimmy McGowern, Lewis Arnold)

„A Time mindvégig hiteles és őszinte marad, és a börtönmiliő brutalitása ellenére sikerül megtalálnia az emberit [...] Az írói bravúrok mellett a színészi játék az, ami valóban hatásossá teszi a filmélményt.”

Sztercey Szabolcs Benedek: Bűnhődés és bűnhődés

Squid Game – Nyerd meg az életed (Netflix / Hvang Donghjok)

Ugyan nem nyerte el mindenki tetszését (a csalódások listájára is szinte rákerült), nem lehetett megkerülni az idei mémáradatot, amit ez a sorozat indított.

„A Squid Game eléri, amit szeretne: szórakoztat. Igaz, ennek érdekében feladja a kulturális egyediségét, a koreai hagyományokat csak kontextusként használja, általános érvényűségre törekedik. És bejön: a populáris kultúra kap a lehetőségen, a legkülönfélébb műfajokban és formákban köszön vissza.”

Fazakas Lehel: Tőmondatokban a szegényekről

Scenes from a Marriage / Jelenetek egy házasságból (HBO / Hagai Levi)

„Levi rendezése a Bergmanéhoz hasonlóan tematizálja monogámia és poligámia dilemmáit, gyermeknevelés és abortusz morális zsákutcáit, az új perspektíva dacára pedig keserű iróniával tartja meg a svéd rendező axiómáját. Hiába lettünk okosabbak és nyitottabbak a genderelméletnek hála és hiába hordunk a zsebünkben fizikai távolságot megsemmisíteni látszó (tele)kommunikációs eszközöket: ugyanolyan érzelmi analfabéták vagyunk, mint félszázaddal ezelőtt.”

Farkas Boglárka Angéla: Karmolások és cirógatások

Succession / Utódlás (HBO / Jesse Armstrong)

A családi intrikákkal teleszőtt „médiakirálydrámának” immár a harmadik évadán vagyunk túl, de semmi jelét nem mutatja a lanyhulásnak. Az első évadról írtuk: „Armstrong szédületes karaktertanulmányokból építi fel a kortárs sorozattrendektől eltérő, erősen klasszicizáló művét, a felszínes azonnali gratifikációt és a manipulatív cliffhanger-rendszert a lassan őrlő shakespeare-i cselekményszövés oltárán vérezteti ki.”

Pernecker Dávid: Családi tűzfészek

Mare of Easttown / Easttowni rejtélyek (HBO / Brad Ingelsby)

„Az Easttowni rejtélyek tehát mind átmeneti rítusos drámaként, mind krimiként remekül megállja a helyét, hol erős gyomrosokat visz be nézőjének, hol pedig a könnyeit csalogatja elő. A fináléja egyenesen megrendítő, szép és mélyen emberi érzésekről szól, a történet pedig úgy kerek, ahogy van.”

Tóth Menyhért: Gyilkossági nyomozás receptre