A jószág volt az aranya a népnek

A szatmári Magosliget tehenészgazdáinak a tejfelvásárlás hanyatlása miatt meg kell szabadulniuk teheneiktől. A hagyományosan állattartó családok erősen kötődnek az állatokhoz, valósággal gyászolják jószágaikat. A vérükbe ivódott az állattartás diktálta kemény, kötött életforma. A rendszerváltás után a kormányok nem kellően átgondolt földműveléspolitikája, kapkodó támogatásrendszere több termel [...]

Se künn, se benn...

Kostelek a Keleti-Kárpátokban, fenyvesekkel koszorúzott hegyoldalak ölelésében található. A madéfalvi veszedelem alkalmával a hegyek rejtekébe menekült csíkiek alapították ezelőtt 230-240 esztendővel. Azok menekültek ide, akik nem akartak végleg Moldvában letelepedni. Ha üldözték őket, csak át kellett lépniük a patakon, és máris egy másik országban voltak. Ma a románok ugyanolyan jól tudnak magyarul, mint a magyarok románul [...]

Kapcsolódó cikk:

• Történetek, amelyeket folyamatosan keresünk – Dialektus Fesztivál – Néprajzi és Antropológiai Filmszemle, Budapest, 2004. április 19–22.

Ez úgy igaz, ahogy hiszitek

Képzeljük el a katonát, aki hazajön a sok nyomorúságból, vesz egy nagy levegőt, és mókázni kezd. A rajta esett nagy szörnyűséget mókával üti agyon. Nagyotmondó mesékre, plautuszi katonatörténetekre bukkantunk a Kárpát- medencében.  Legtöbbjük arról szól, hogy amerre a magyar katona járt, milyen hatalmas dolgokat látni. Ma is élnek még olyanok, akik a háborúról [...]

Namika

Ennek a filmnek lehetett volna az a címe, hogy a „Türei pap lánya”, vagy „Az én nagyanyám Balázs Ida”. Tetszett nekünk a „Károly, maga nem ezt ígérte nekem!” felkiáltó mondat is, de a „Varjúvár lakói” is kifejező lehetett volna… Végül a csendes és kicsit rejtélyes NAMIKA cím mellett maradtunk. A szóból persze valamit már sejteni lehet: csak egy unoka becézi így a nagyit. Czegl [...]

Boldogok szobrásza - Kós András

Kós András (1914) szobrász, tanár, Kós Károly második gyermeke élete két fontos helyszínén, a sztánai Varjúvárban és műtermében mesél gyerekkoráról, szüleiről, pályafutásáról. Mindig visszatért a fához, mert erdőben töltött gyermekkora óta kötődik ehhez a természetes anyaghoz. Bemutatja legkedvesebb szobrait: Bethlen Gábor köztéri szobrának makettjét, Árva Bethlen Katát [...]

Dobai Illyés utolsó útja

A film egy alsósófalvi farsangtemetési szokást mutat be.

Kolozsvár - Nápoly és vissza

„Idáig van demokrácia, innen pedig Monostor” - ez a felirat állt 1945-ben egy kolozsvári ház falán. Ma már viszont sokkal több „Monostor” van a kincses városban, mint demokrácia... Tordai Zádor a Monostori úton született, de a nápolyi halpiacon is otthonos. Egyaránt kompetens tanúja az erdélyi kultúra elpusztításának és a Camorra viselt dolgainak. Szívesen mesél minderről, csak „filozófusnak” ne nevezzék, mert [...]

Kapcsolódó cikk:

• A kisebbségi identitás nyomában – Fischer István határtalan öröksége

Ahogy az Isten elrendeli... Olga filmje

A fekete-fehér dokumentumfilm egy kászonújfalui cigány közösség életét mutatja be egy fiatalasszony sorsán keresztül. A nagy család belső kapcsolatait, érzelmi változásait, az élethez és a halálhoz való sajátos viszonyát a különleges adottságú Dima Olga segítségével ismerjük meg...

Elolvasom a kritikát

Ahogy az Isten elrendeli – Olga filmje

A fekete-fehér dokumentumfilm egy kászonújfalvi cigány közösség életét mutatja be egy fiatalasszony sorsán keresztül. A nagy család belső kapcsolatait, érzelmi változásait, az élethez és a halálhoz való sajátos viszonyát a különleges adottságú Dima Olga segítségével ismerjük meg.

Gyöngyökkel gyökereztél

A film közel 20 idős, Moldvában élő magyar ajkú férfit és nőt keres meg Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató segítségével, akik még tudják a XIII. századi eredetű, kizárólag élőszóban terjedő szakrális népköltészet egy-egy imáját, akiktől ez a tudás az életformaváltás miatt már nem hagyományozódik tovább.