Az árulásról

A szászok kilencven százaléka a második világháború óta elhagyta szülőföldjét. Mára mindössze tizenötezren maradtak, a lakosság átlagéletkora hatvan év. Vajon árulásnak minősíthető-e a nép önkéntes pusztulása? A szász nép két értelmiségije, Hans Bergel író és Eginald Schlattner lelkipásztor erre a kérdésre keresik a választ. A börtönt és munkatábort megjárt otthonmarad [...]

Aranykalyiba

A kiskamasz Emil nyárra fölmegy a havasokba az állatokkal, s csak a tél beállta előtt tér vissza. Egyetlen társasága a szomszédos hegyoldalon élő nagyobb fiú. Mindenben önállóan kell döntenie, s noha gyermek még, a felelősség komollyá érleli.

Kapcsolódó cikk:

• Piros pont kérdőjel – FILM.DOK – Dokumentumfilm Fesztivál, Sepsiszentgyörgy, 2004. március 16-21.

A jószág volt az aranya a népnek

A szatmári Magosliget tehenészgazdáinak a tejfelvásárlás hanyatlása miatt meg kell szabadulniuk teheneiktől. A hagyományosan állattartó családok erősen kötődnek az állatokhoz, valósággal gyászolják jószágaikat. A vérükbe ivódott az állattartás diktálta kemény, kötött életforma. A rendszerváltás után a kormányok nem kellően átgondolt földműveléspolitikája, kapkodó támogatásrendszere több termel [...]

Egy pont a világban - a Kálnokyak öröksége

Az erdélyi gróf Kálnoky család leszármazottja, Kálnoky Tibor édesapjával, Farkassal 1987-ben járt először az egykori családi birtokon, Kőröspatakon. A német anyanyelvű fiatalembert annyira mélyen érintette a látogatás, hogy visszatelepült. Visszaigényelte a román államtól a családi javakat, rendbehozta a romos kastélyt, s panziót nyitott. A Kálnoky-család 1252 óta élt Háromszék megyében. 1939-ben el kellett hagyniuk Erdélyt [...]

Ártér

Testámentomi rendelés - székely főnemesek

A székely főnemesek körében a végrendeletírásnak meghatározott hagyománya alakult ki. Az okiratok az európai gyakorlathoz hasonlóan akkor voltak érvényesek, ha vagy két tanú igazolta a vagyon létezését és a hagyatkozó ép elmeállapotát, vagy ha a hagyatkozó saját kezével írta az okiratot, s pecsétjével is megerősítette azt. A film ismerteti az érdekesebb végrendeleteket, bevezet a családok rövid t [...]

Két hét pihenő

Márika 1947-ben tizenhét éves árva leányként került a Visky családhoz. Visky Ferenc református lelkészt 1958-ban a szekuritáte letartóztatta. A bíróság államellenes összeesküvés vádjával 22 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Feleségét hét gyermekkel kitelepítették. Márika ragaszkodott ahhoz, hogy az asszonnyal és a kicsikkel maradjon. A hatóság emberei tétovázva és értetlenül, de teljesített [...]

Nagyanyáink feredői

Hazánk legkeletibb megyéjében, Háromszék Vármegyében, a Kárpátkönyökben, valaha híres fürdők működtek, melyek vetekedtek Karlsbaddal, Marienbaddal vagy Herkulesfürdővel, de a sors, nevezzük meg: a szocializmus –kegyetlenül elbánt velük, úri passziónak, rongyrázásnak tartotta a gyógyulásának e kies helyeit. A legszerencsétlenebbül Előpatak járt, pedig a szerb király is felkereste isiászát gyógy [...]

Apám tánca

Családtagjai, kollégái, barátai idézik meg a húsz éve elhunyt erdélyi Könczei Ádám (1928–1983) tanár, néprajzkutató, szerkesztő emlékét. A magyartanár végzettségű fiatalember hivatásának tekintette a tanítást, aki azután is tanár maradt, miután elbocsátották. Konok következetességgel, minden téren harcolt a magyarok teljes egyenlőségéért. Feladatának tekintette, hogy a mindennapi helyzetekben is felvállalja a konfliktusokat: tisztvisel [...]

Egy megtagadott hazafi

Moldován Gergelyt, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem román származású egykori tanárát majd rektorát nemcsak az 1920-as történelmi változás után, de még napjainkban sem Románia hazafiai között tartják számon. Ideálja a magyar-román testvériség megvalósítása volt. Úgy gondolta, hogy őszintén beszélhet és írhat népéről, történetéről, kultúrájár [...]