Vérrel és könnyel - Holocaust Romániában

Romániában a huszas–harmincas években a parlament legalább kétszáz, zsidókat kirekesztő törvényt fogadott el. A holocaust is Romániában kezdődött 1938-ban. Az antiszemitizmus nyíltan válhatott kormányzati erénnyé a Goga-kormány idején. Nem kellett számot adni a iasi-i pogromról (12 ezer áldozat), a halálvonatokról (3 ezer áldozat), vagy a transnistriai haláltáborokról sem.

Séta bölcső-helyem körül - Ady Endre

Egy költőt saját versei fejeznek ki a legjobban. Ady Endre költeményeiből összeállított szöveg-montázs és helyszíni felvételek mutatják be életének fontosabb állomásait: szülőfaluját: Érmind-szentet, iskola-városát: Zilahot; Debrecent, ahol elhagyta a civil pályát és újságíró lett, a költővé érlelő Nagyváradot, a „szép álmodások szent városát”, Párizst és a valóság vidékét [...]

Murokország - Benkő Samu portréfilm

Benkő Samu visszaemlékezik életének fontosabb állomásaira (Lőrincfalva, Marosvásárhely, Kolozsvár és Budapest) és azok meghatározó szerepére tudományos érdeklődésének alakulásában. Beszámol továbbá az erdélyi magyar kultúra és tudományos hagyaték ápolására tett kísérleteiről, az erdélyi szellemiség ápolásában vállalt szerepéről.

Égi napnak ünnepe

A történet Kénosról (Székelyudvarhely közelében fekvő helység) szól, főszereplője a kiválasztott fiú, ő az összekötő a múlt és a jövő között.

Esztena

Az Ojtori szoros az Erdélyt Moldvával összekötő legfontosabb átkelőhely. A szoros két oldalán kiváló legelőhelynek kínálkozó völgyek húzódnak. Itt szegődnek el pásztornak románok, magyarok vegyesen mint Bíró Mihály juhosgazda két pásztora Misi és a román Vaszile. Négy évszak együttélés, pásztorkodás az esztenán.

Kapcsolódó cikk:

• Piros pont kérdőjel – FILM.DOK – Dokumentumfilm Fesztivál, Sepsiszentgyörgy, 2004. március 16-21.

Nagy Kerek Erdő

A film hangulatos képekkel és zenével vezeti be a nézőt erdélyi szereplői, a cseppkőbarlag-őrző, a nagyotmondó mesélő, az erdész és az erdőszerető kisfiú varázslatos világába. A civilizált társadalomhoz alkalmazkodni művészet, mondja a mesemondó. Legjobban a gyermekeken látható a természet áldásos hatása. Ha kikerülnek a panelházak közül a természethez, mint zsák bolha, olyan mozgékonyak. Bent mintha [...]

Kulcsok Kolozsvárhoz

Kolozsvár magyar kulturális életének keresztmetszete 2001 tavaszán.

Kőbe zárt örökségünk

A film betekintést nyújt egy kolozsvári, egy nagyszebeni és egy sepsiszentgyörgyi szakosodott műhely munkáján keresztül az erdélyi műemlékvédelmi munkálatok folyamatába.

Tavaszi mámor

A film szerzőjét és rendezőjét 1990-ben, a marosvásárhelyi \"fekete márciusnak\" nevezett időszakban majdnem meglincselték a hírhedt etnikai konfliktus egyik előgyakorlásán, mindössze azért, mert ott volt a kamerával, ahová a szakmai kötelesség rendelte. 12 évnek kellett eltelnie, hogy az alkotó (=szenvedő alany) ezt az élményt távolságtartóan és szatírikusan tudja feldolgozni egy kísérleti filmben.

A lábam mindig kéznél van

A portréfilm a lőrincrévi születésű, jelenleg Pécelen élő Karsai Zsigmond festőművészt, táncost, a Népművészet Mesterét mutatja be. Archív felvételek, valamint odahaza Erdélyben készült képek színesítik az alkotást.