Apró ország, apró mozi – Izlandi filmtörténet 1.

2008. november 12. – írta Csoma Emőke

Mi jut eszünkbe, ha Izlandról hallunk? Sötét, fehér, hideg, messze, még messzebb, legmesszebb, Björk – mostanában pedig az oly népszerű témává vált gazdasági válság. „Izlandon filmeket is csinálnak?” – kérdezte régebb valaki. Nos, igen.

Sziget-feeling – Baltasar Kormákur: Mýrin / Jar City / Vérvonal

2008. április 24. – írta Jakab Juli

Akinek több mint egy kézre van szüksége ahhoz, hogy megszámolja, hány izlandi filmet látott eddig, annak jó szórakozást egy kellemes thrillerhez. A többiek viszont jól figyeljenek. A 101 Reykjavík rendezőjeként híressé vált Baltasar Kormákur az idei Titanic fődíját nyerte el 2006-os filmjével, melynek témája a genetikai információval való visszaélés.

Izland örök ha(w)ai – Dagur Kári: Nói albínói / Nói, az albínó

2005. június 15. – írta Vlad Basalici

Két évvel a második Transilvania Filmfesztivál fődíjának elnyerése után a Nói, az albínó című film visszatér Erdélybe. Ez idő alatt több fesztiválon vett részt, végigjárta a világot, Izland hideg világát varázsolva a képernyőkre.

Komor sziklák és bohó filmek országa – 3. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – 2004. május 28–június 6. – Auróra - Focus Izland szekció

2004. augusztus 15. – írta Gál Andrea

A tavalyi fesztiválon szereplő 101 Reykjavík sikere után a szervezők az izlandi filmművészetet idén öt, 2001 és 2003 között készült mozgóképpel mutatták be. Az összeállítás gyűjtőneve, Auróra – ha sarki fényt nem is, de egyéb egzotikumot bőven hoztak az izlandi filmek, melyek már témaválasztásukban is eltérnek az átlagostól: rockegyüttesről, halászfaluról, alkoholistákról, egy szó szerinti átváltozásról, no meg manókról, tündérekről, láthatatlan emberekről esett szó. A helyi különlegességekre figyeltek a rendezők, annyira komolyan, hogy az már a bolondozás határát súrolta – a filmek így a dokumentarizmus és a mítoszképző fikció között ingadoztak, függetlenül attól, hogy milyen műfaj konvencióit idézték meg.

Észak éjszaka – Baltasar Kormákur: 101 Reykjavík

2003. március 15. – írta Dobolán Katalin

A film egy olyasféle karakterrõl szól, amely Amerikában slackerként, az orosz irodalomban Oblomovként, a cseheknél pedig a Svejktípusként jelent meg, és amelyet – némi szecessziós magyarsággal – kallódó hõsnek szokás nevezni.