Minden idők legnagyobb költségvetésű filmjeinek listáját nem egyszerű összeállítani már csak a bő 100 év inflációs ingadozásai miatt sem. A Business Insider jegyzetelt, osztott és szorzott, és a dollár erősségét is figyelembe véve összeállította a toplistát. Van benne néhány meglepetés is. Íme a 10 befutó, tizedik helyen

A hobbit: Váratlan utazás / The Hobbit: An Unexpected Journey (2012) – 257,2 millió dollár. Köztudott, hogy a sok embert megmozgató, gazdag és részletes jelmezekkel, fegyverekkel, számítógépes effektekkel dolgozó produkciók hajmeresztően sokba kerülnek, de hogy el tudjuk képzelni a nagyságrendet: a rendező, Peter Jackson utólag hozzátett 20 percet a filmhez, ami önmagában is 20 millió dolláros plusz költséget jelentett (ezt az összeget a rendező és a stúdió fele-felében dobta össze). És ha már nagyságrend: A hobbit egymaga háromszor annyiba került, mint A gyűrűk ura trilógia.

Avatar (2009) – 261 millió dollár. Cameronnak vaj volt a fején, amikor az Avatar zöld lámpát kapott: a Fox még élénken emlékezett arra, hogy a Titanic pár évvel korábban jócskán átlépte a költségvetése határait – bár nyilván arra is, hogy megsokszorozta a belefektett összeget. Cameron újraírta az Avatar forgatókönyvét, és spórlásképpen összevont pár szereplőt (eredetileg kb. 100 millió dolláros költségvetéssel és hat főszereplővel számolt), majd felajánlotta a saját honoráriumát arra az esetre, ha a film bukásnak bizonyulna. Végül sikerült a projekt mögé állítani a brit Ingenious Mediát is. A Fox egyik szkeptikus vezetője azt mondta a rendezőnek: „Nem tudom, mi vagyunk-e őrültebbek, amiért hagyjuk, hogy megcsináld, vagy te vagy az őrült, amiért azt hiszed, meg tudod csinálni.” Nos, megcsinálta, és tetszett vagy sem a rengeteg CGI, a Fox elégedett lehet: az Avatar minden idők legnagyobb bevételű filmje lett, még a Titanicot is maga mögé utasította.

A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse / Pirates of the Caribbean Dead Man's Chest (2006) – 263,7 millió dollár. Nyolcadik helyre került, pedig a jelenetek egy része „szemét”: A Fekete Gyöngy átkához vették fel, de aztán kimaradtak a filmből (a második DVD-kiadásra már rákerültek extraként.) A kritikustomeg.org szerint a Holtak kincse stábjának utazásszervezője több, mint 10 000 – csak oda – utat foglalt le (ebben nincsenek benne a charterjáratok), és Dominikán mintegy 475 mobiltelefont osztottak ki a stábtagoknak. A díszlettervezők 550-nél is több rumoshordónál építettek meg; a speciális effektusokért felelős csapat 178 hordónyi műfüstöt, a hangmérnökök 6000 akkumulátort használtak el. Előfordult, hogy egyszerre 200 walkie-talkiet használtak a különböző részlegek a forgatás helyszínén, a hajókhoz, a díszlethez és a kellékekhez pedig mintegy 463 000 lábnyi (141 km) hajókötelet használtak fel a munkások. 539 km-nyi filmszalagra rögzítettek képet a forgatás teljes időtartama alatt (ez nagyjából a Los Angeles és Sacramento közötti távolságnak felel meg), és a catering kb. 200 000 adagnyi ételt tálalt fel a forgatás során. Az utómunka költségeiről pedig még nem is szóltunk...

Waterworld (1995) – 271,3 millió dollár. A film társrendezője, egyik producere és főszereplője egyaránt Kevin Costner, és az ilyen halmozott feladatrendszerből ritkán szokott jó kisülni. A sci-fi / kalandfilmet ugyan Oscarra jelölték a hangzásvilágának köszönhetően, de a „hollywoodi stílusú túlzás és alkalmatlanság” típuspéldájaként emlegetik. A befektetett összegből 22 millió dollárt Kevin Costner tett ki „zsebből”. A filmet fanyalogva fogadta a kritika és a nézők sem voltak elégedettek: a Waterworld 264 millió dolláros összbevétellel csúfosan megbukott.

Harry Potter és a félvér herceg / Harry Potter and the Half-Blood Prince (2009) – 275,3 millió dollár. Egy 2009-ben megjelent cikk részletezi a legfontosabb helyszín, a nyugat-angliai gloucesteri katedrális bérleti díjait: 6–10 000 fontot (kb. 2,3–3,8 millió Ft / 33 000–54 000 RON) fizettek naponta, többet a forgatási napokon, kisebb összeget az előkészítéssel töltött napokon. A műemléképületekben való forgatás általában kiváló időszakos bevételi forrást jelent a bennük működő intézmények számára – mondta el a produkció marketingigazgatója, Bairbre Lloyd –, hiszen e katedrális hétköznapi működtetése például mindössze napi 5000 fontba kerül.

Aranyhaj és a nagy gubanc / Tangled (2010) – 281,7 millió dollár. Hogy kerülhetett erre a listára egy teljes egészében animációs technikával készült alkotás? Ez a leghosszabb Disney-animáció a Fantasia óta, és egyben az első Disney-mese, amely CGI-t használ, ráadásul a korábbi klasszikusok kézi animációjával ötvözi azt, hogy 21. századi klasszikus hatását keltse.

Pókember 3 / Spider-Man 3 (2007) – 293,9 millió dollár. A forgatás 34 hónapig húzódott, és nemcsak a CGI-nek volt csillagászati ára, hanem például a New York-i forgatási helyszínnek is: napi egymillióért bérelte a produkció. Úgy tűnik, ezúttal is megtérült a befektetés: Sam Raimi filmje 2007 legnagyobb kasszasikere lett.

Titanic (1997) – 294,3 millió dollár. A melodráma kétségtelenül minden idők legemlékezesebb Titanic-legendafeldolgozása. A költségvetését 200 millióra saccolták, ami önmagában is több, mint amennyibe az óceánjáró került (a Harland és Wolff hajóépítő üzem 1909 és 1911 között 7,5 millióért építette meg, ami ma 120–150 milliónak felelne meg), de menet közben meg kellett toldani: a forgatás időtartama szinte egy hónappal megnyúlt. Cameron filmje lett a második Titanic-film, amely Oscart nyert az 1933-as Cavalcade után, igaz, azúttal sikerült rekordszámú (11) szobrocskát kapnia. A Titanic 15 hétig vezette az amerikai box office listákat, az Avatar bemutatásáig birtokolta a minden idők legnagyobb kasszasikere címet, a valós méretű díszletet pedig a forgatás végeztével eladták ócskavasként. (2012-ben lehúztak róla még egy bőrt: 3D-sítették a Titanicot.)

Kleopátra / Cleopatra (1963) – 339,5 millió dollár. A közel négyórás filmeposz költségvetésének tetemes részét, 194 800 dollárt Elizabeth Taylor jelmezeire költötték. Ő volt egyébként az első színész a filmtörténetben, akinek egymillió dollár gázsit ígértek – ezért az – egyetlen filmért. A 339,5 millióba nyilván nem számolták bele annak a pernek a költségeit, amelyet a forgalmazásból származó részesedését követelő Liz Taylor akasztott a producerek nyakába; ennek eredményeképpen a színésznő 7 millió dollárt nyert a filmből (ez az összeg 2009-ben 29 milliónak felelt volna meg).

A Karib-tenger kalózai: A világ végén / Pirates of the Caribbean: At World's End (2007) – 341,8 millió dollár. Még egy film a listán, ami a karibi kalózok kalandjairől szól, s ezúttal rekordot dönt. Állítólag Johnny Depp 10 millióért és a bevétel 10%-áért vállalta el a szerepet. A fantasy-kalandfilmet a kritikusok diplomatikusan szólva is mérsékelt lelkesedéssel fogadták, de a közönség imádta, így a 2007-ben bemutatott harmadik rész költségei több mint háromszorosan megtérültek.