A vérnyulak (Night of the Lepus / A vérnyulak éjszakája, r. William F. Claxton, 1972)

A sokatmondó cím mögött rejlő film egy több értelemben is borzalmas B-kategóriás horror, mely a maga műfajában azért mégis súrolja a zsenialitás határát. Egy félresikerült genetikai kísérlet következtében óriásira nőtt gyilkos nyulak százai terrorizálják az amerikai préri lakosságát. Abban a tragikus pillanatban születtek, amikor a tudomány óriási hibát követett el, most pedig az éjszaka leple alatt lopóznak elő, és minden útjukba kerülő élőlényt elpusztítanak. Aki nem érné be a vérengző szőrgombócokkal, a roppant szórakoztató film ázsióját a Hitchcock Psychójából ismert Janet Leigh, valamint a trekkie-k kedvence, DeForest Kelley is emeli. 

A Fehér Nyúl (Neco z Alenky / Micsoda Aliz, r. Jan Švankmajer, 1988)

Jan Švankmajer, a szürrealitás csehszlovák mesterének első nagyjátékfilmje Lewis Carroll Alice Csodaországban című művének groteszk interpretációja. A stop-motion animációval kombinált filmnek csupán egyetlen élő szereplője van, a kis Alice (Kristýna Kohoutová), aki egy rémisztő, kitömött nyulat követve lép be a csodavilágba, ahol különbnél különb lényekkel találkozik. A fűrészporral kitömött nyúl megelevenedik, felölti pompás öltözetét, ugrál és sétál is, állati és emberi is egyben, közben pedig saját töltelékével táplálkozik, hogy fenntartsa az élet illúzióját. Gyerekeknek nem ajánlott, kevésbé edzett felnőtteknek is kihívás lehet.

Bunny Boy (Gummo / Tétova lelkek, r. Harmony Korine, 1997)

Az amerikai fertő kiszínezésének és megfilmesítésének nagy mestere rémálmokkal szövi tele a tinédzserek kilátástalanságával telített képernyőt. Filmjének egyik tétova lelke a plakátokról már jól ismert Bunny Boy (Jacob Sewell), aki egy szál rövidnadrágban, tornacipőben és egy pár nyuszifüllel a fején némán és céltalanul kóvályog az esőben, szélben reszketve, a vécén ülve harmonikázik, majd ledér lányokkal csókolózik, az utolsó pillanatokban pedig egy cicatetemet dörgöl a néző orra alá. „Az élet gyönyörű. Tényleg az. Tele szépséggel és eszményekkel. Az élet nagyszerű. Élet nélkül halott lennél.”

Kölcsönkért tojások (Funny Games / Furcsa játék, r. Michael Haneke, 1997/2007)

Haneke osztrák jómódban csellengő családjainak kiegyensúlyozott étrendjében nagyjából minden alkalommal jelen van a tojás. A hetedik kontinens családtagjainak kiadós étkezései során szüntelenül felbukkan a főtt eledel (kell a fehérje a nagy kiránduláshoz), a Szerelem idős házaspárja pedig ugyancsak előszeretettel fogyasztja az egyszerű táplálékot. A törékeny kis fehér étek a Furcsa játékban különösen fontos szerephez jut, hiszen Peter nem azért kopog be Annáékhoz, hogy kulináris célokra használja a már a küszöbnél „véletlenül” eltört tojásokat.

Eltévedt bárányok (El ángel exterminador / Az öldöklő angyal (r. Luis Buñuel, 1962)

„Az öldöklő angyal azon kevés filmjeim egyike, amelyet többször is megnéztem. Minden alkalommal sajnáltam, hogy vannak hiányosságai, és hogy rövid idő alatt kellett leforgatnom. Ez a film szerintem egy olyan társaságról szól, amelynek tagjai nem tehetik azt, amit szeretnének, nem mehetnek ki a szobából. Megmagyarázhatatlan módon nem elégíthetik ki ezt az egyszerű vágyukat." – mesélte filmjéről maga Buñuel. Szabadulás helyett viszont legalább éhségüket kielégíthetik, amikor a szobában megjelenik egy seregnyi bárány (és egy medve), akiket végül ínyenc módra elfogyasztanak (a medvét nem) a szoba padlójából és egy rakás összetört bútorból rakott tűzben grillezve.

Jack, Jane és Suzie (Rabbits, r. David Lynch, 2002)

A szürreál mesterének kilencrészes „szitkomja" három humanoid nyúlnak kínál megmutatkozási lehetőséget, miközben a titokzatos „cselekmény" egy szoba területére korlátozódik, különös párbeszédeik pedig konzervkacajjal vannak tarkítva. („Mikor mentél ki?" „Tudom, mióta hét éves vagyok." „Mindig megtörténik." „Nem látszik a hold ma éjjel." „Azt mondtam, úgy tűnik, még mindig esik." „Merre volt pontosan? Emlékszel rá?" „Már olyan késõ lenne?" „Azóta?" „És egyre csak sötétedik." „Régi, meleg szõnyeg." „A kutya vánszorog." „Valami nincs rendjén.") Az extremitások kedvelői számára igazi húsvéti csemege lehet.

Vérengző nyáj (Black Sheep / A bárányok harapnak, r. Jonathan King, 2006)

Talán nem is kérdéses, hogy egy ilyen (magyar) cím mögött milyen film rejtőzködik, az ártatlanabbak kedvéért viszont mégis tisztáznunk kell, hogy embereket szétcincáló bárányokról beszélünk. Egy félresikerült új-zélandi genetikai kísérlet fenevaddá változtatja a helyi báránypopulációt, így miután egy mutáns embrió megharapja első áldozatait, a helyi farm lakosainak élete véresen komolyan veszélybe kerül. Jonathan King horrorkomédiája nem egy könnyen emészthető kritikája a genetikai kísérletek torz eredményeinek, de a műfaj kedvelői bizonyára meglátják benne a potenciált. Ugyanakkor valószínűleg bárányhúshoz sem nyúlnak többet.

Caerbannog, a gyilkos nyúl (Monty Python and the Holy Grail / Gyalog galopp, r. Terry Gilliams és Terry Jones, 1975)

A Gyalog galopp bundás hőse mindenki emlékezetébe alaposan bevésődött, ha mégsem, akkor viszont csak annyit kell mondanom, hogy: „A nyúlon túl?” – „Nem, a nyúl az!”. Az ártatlannak tűnő szőrgóc pillanatok alatt képes lefejezni bárkit, és akkor sem riad vissza, ha egy egész hadsereggel kell megbirkóznia. A komoly szerepet egy élő nyúlra bízták (bár volt plüss dublőre is), akinek a gazdája nem volt elragadtatva a túlzott mennyiségű művér igénybevételétől. Caerbannog szörnyetege megmozgatta a világot, ennek köszönhetően saját használatra is beszerezhetjük plüssállat, házipapucs vagy tűzőgép formájában.

Harvey, a púka (Harvey / Barátom, Harvey, r. Henry Koster, 1950)

Henry Koster nyulában az az érdekes, hogy (talán) nem is létezik. Elwood P. Dowd (James Stewart) egy középkorú, kellemesen különc figura, akinek a legjobb barátja egy két méter magas fehér nyúl, Harvey. Dowd és Harvey elválaszthatatlan jó barátok, bár erről csak maga Dowd tud, ugyanis Harvey-t egyedül ő lát(hat)ja – mi csupán egyszer látjuk, és akkor is egy festmény formájában. A férfi elmondása szerint Harvey egy púka, egy huncut, mágikus lény a kelta mitológiából. Bár Dowd rokonai olyannyira tébolyultnak és reménytelennek látják a férfit, hogy elmegyógyintézetbe utaltatják, engem abszolút meggyőzött...