A magyar Olympiász

Kevesen tudnak róla, de könnyen előfordulhatott volna, hogy a modern kori olimpiák megrendezésének ötletét nem a francia Coubertin báróhoz, hanem a magyar Vermes Lajoshoz kötik. Az antik görög olimpiai játékokat nem a francia Pierre de Coubertin értelmezte újra először, hanem egy palicsi földbirtokos, Vermes  Lajos. Ő szervezte meg a Magyar Olympiászként is említett (Hercules Sport Újság, 1885) Palicsi Játékokat 1880 és 1914 között [...]

Miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek

Vuk

A rókacsaládban „gyermekáldás” van. Mind életrevaló, de egy különösen csintalan. A szülők úgy vélik, nagyapjára ütött és ezért a Vuk nevet adják neki. Amikor árván marad, nagybátyja, a híres Karak veszi pártfogásába. Befogadja barlangjába és vadászni tanítja. Vuk ügyes tanítványnak bizonyul, és Karak legnagyobb örömére ügyes, bátor rókává fejlődik. Okosságát bizony [...]

Kapcsolódó cikk:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

Magyarok

1943, dúl a II. világháború. Vendégmunkások kis csoportja megy ki Németországba, hogy a katonáskodó német parasztok helyett dolgozzon. A katonaságtól menekülő nincstelen emberek a meggazdagodás reményében robotolnak a német földeken, és nem akarnak tudomást venni a körülöttük történtekről: a birtokon fogolytábor üzemel, a földeken pedig hullákba botlanak.

Elolvasom a kritikát

Legato

Egyetemista házasok, Andris és Mari nyári vakációjuk alkalmával útba ejtik nemesbércet, hogy megsürgessék András mártír apja emléktáblájának elhelyezését. Galkó, a városka nyugdíjas tanára még az autóban elmondja, hogy Gajzágó 1944-ben itt húzódott meg a fasiszták elől, s az ellen szervezte - ekkor lőtte agyon az állomásfőnököt. A tanár elirányítja [...]

Kapcsolódó cikk:

• A képírástudó magánya – Rendezőportrék: Gaál István

Herkulesfürdői emlék

A Tanácsköztársaság leverése után valahol a hegyekben, egy tüdőszanatóriumban új nővér jelentkezik munkára. Szép és kedves - a betegek és a személyzet hamar megkedvelik a fiatal lányt. Csakhogy a lány nem lány.

Kapcsolódó cikk:

• A csapatjátékos – Rendezőportrék: Sándor Pál

Déryné

Déryné Széppataky Róza, az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. A 19. század elején Bécs nem engedélyezte állandó magyar színház létrehozását, ellenben minden támogatást megadott a német színjátszásnak. A fővárosból kivonult színészek legjobbjai ekhósszekéren járták az országot, közöttük volt Déryné is [...]

Kapcsolódó cikk:

• Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László