Kászon gyöngye

Évszázadok óta sok ezer családnak jelentett megélhetést a borvízzel való kereskedés Erdélyben. Kati néni /68 éves, négy gyermekes, egyedül élő özvegyasszony/ - ősei hagyományát folytatva – az utolsó borvizes.

Apák és fiúk

H. A.-ék szeretőt hazudtak a bíróságon, hogy elválhassanak. Évekig idegenként mentek el egymás mellett az utcán, eloszlatva ezzel a kisvárosban élők gyanúját. Külön-külön névházasságot kötöttek. Titkolózás, konspiráció, rengeteg papírmunka és még több lelki gyötrelem kísérte vállalkozásukat. Hat és fél évükbe került, mire megint együtt lehettek, és [...]

Székelyföldi szolgasorsok

A szolgaság intézményeinek régi hagyományai vannak Erdély-szerte, így Székelyföldön is. A Fülöp testvérek története 1999-ben kezdődik, és 2004-ben felnőtté válásukkor fejeződik be. Sorsukon keresztül ismerjük meg a modernkori szolgaságot.

Kapcsolódó cikk:

• „Óvodai jele: egy szem” – II. FILM.DOK – Sepsiszentgyörgy, 2005. április 6–10.

Mikor szolgának telik esztendeje

A székelyföldi ”családregény” elbeszéléseinek sorát a már korábban leforgatott, ”S immár itt vagyok” című első tétel nyitja. Ez a tizennégy éves Fülöp Leventéről szól, akit alkoholista szülei szolga-gyereknek, pajtában lakó és felnőttként dolgozó kiscselédnek szegődtettek el. Leventének a szigorú gazda portáján vérébe ivódik a szakadatlan iparkodás – ám egyéb útravaló vagy fizetség [...]

Bárány, tánc, áldozat

Horváth István „Magyarózdi toronyalja” c. néprajzi gyűjtése alapján az erdélyi falu népi hagyományainak és népművészetének bemutatása a húsvéti ünnepkör szokásain és keresztény szimbolikáján keresztül.

S immár itt vagyok

Fülöp Leventének a gyermekcselédek szolgasorsa jutott. Szülei alkoholisták, testvéreit beadták árvaházba. Ő viszont "szabad". Itt a paraszti munka megszokottan örök, a röghözkötött mozdulatok és mondatok archaikusan tiszták, a táj mozdulatlanul lenyűgöző. Az idő megállt és visszakanyarodott hősünk sorsában is, aki szolgagyerek lett az ezredvégi Európában…