Égiek és földiek

"Beleszerettem egy ezeréves erdélyi falu nehéz életébe, a sok vihart megszenvedett közösség kemény küzdelmébe, nagyszerű emberek hitébe, szorgalmába, vállalkozó kedvébe…"

Amikor Gyula bácsi vásárra vitte volt a tölcséres hegedűjét

Gyula bácsi Erdélyben él. Van családja, van háza, és van egy tölcséres hegedűje. Nincs munkája, nincs pénze, és nincs jövőképe, bár nem is tudja, mi az. Megpróbálja egy állatvásáron eladni szeretett hangszerét, de a rövidfilm végéig ez nem sikerül. Valószínű, hogy később se.

Homo faber: szövőmesterek

Fischer István színhelyei

Fischer István filmrendező Kolozsváron született 70 éve. Négy év kényszerleningrádi közgazdasági egyetem, kitérő után operatőri szakot végez Bukarestben. A Híradó és Dokumentumfilm Stúdió után a Bukaresti Román Televízió magyar adása munkatársaként rengeteg portréfilmet készít neves személyiségekről. Elkészíti Páskándi Géza novellája alapján az első játékfilmet a Janovics Jenő féle els [...]

Jeges

A kommunista diktatúra kegyetlenkedései miatt, az 1950-es években Székelyföld hatalmas rengetegeiben ismét feltámadt a betyárvilág. Csakúgy, mint korábban az Alföld nádasaiban, vagy a Bakony erdeiben. A rendszer üldözöttei, akiknek nem volt már visszaút a társadalomba elszánt, magányos bujdosókká váltak. Ezek a lázadó hősök, életüket mentvén, néha évekig, sikerrel vették fel a fegyveres harcot a totális [...]

Egy pont a világban - a Kálnokyak öröksége

Az erdélyi gróf Kálnoky család leszármazottja, Kálnoky Tibor édesapjával, Farkassal 1987-ben járt először az egykori családi birtokon, Kőröspatakon. A német anyanyelvű fiatalembert annyira mélyen érintette a látogatás, hogy visszatelepült. Visszaigényelte a román államtól a családi javakat, rendbehozta a romos kastélyt, s panziót nyitott. A Kálnoky-család 1252 óta élt Háromszék megyében. 1939-ben el kellett hagyniuk Erdélyt [...]

Se künn, se benn...

Kostelek a Keleti-Kárpátokban, fenyvesekkel koszorúzott hegyoldalak ölelésében található. A madéfalvi veszedelem alkalmával a hegyek rejtekébe menekült csíkiek alapították ezelőtt 230-240 esztendővel. Azok menekültek ide, akik nem akartak végleg Moldvában letelepedni. Ha üldözték őket, csak át kellett lépniük a patakon, és máris egy másik országban voltak. Ma a románok ugyanolyan jól tudnak magyarul, mint a magyarok románul [...]

Kapcsolódó cikk:

• Történetek, amelyeket folyamatosan keresünk – Dialektus Fesztivál – Néprajzi és Antropológiai Filmszemle, Budapest, 2004. április 19–22.

Ez úgy igaz, ahogy hiszitek

Képzeljük el a katonát, aki hazajön a sok nyomorúságból, vesz egy nagy levegőt, és mókázni kezd. A rajta esett nagy szörnyűséget mókával üti agyon. Nagyotmondó mesékre, plautuszi katonatörténetekre bukkantunk a Kárpát- medencében.  Legtöbbjük arról szól, hogy amerre a magyar katona járt, milyen hatalmas dolgokat látni. Ma is élnek még olyanok, akik a háborúról [...]

Himfi és a szarvas

Tetemre hívás

„Egyszer volt egy leány,Ki csak úgy játszott a legénnyel,Mint macska szokott az egérrel!”