Előre a jövőbe – Matt Johnson, Jay McCarrol: Nirvanna the Band the Show the Movie

2026. április 14. – írta Szabó R. Ádám

Ugyan a Nirvanna the Band the Show the Movie mindenféle előzetes tudás nélkül is nézhető, azért mégsem árt tudni, honnan is indult ez az egész kevert műfajú furcsaság, ami részben áldokumentumfilm, részben popkultúra-paródia, harmadrészt pedig gerillamódszerekkel forgatott, utcai járókelőket bevonó improvizatív helyzetkomédia.

Erdély mozgóképes öröksége – Utolsó rész: Film/Színház

2016. július 6. – írta

A százéves kolozsvári filmgyártás múltját több aspektusból bemutató ismeretterjesztő websorozatunk utolsó részében fiatal színházi rendezőkkel – Visky Andrej, Botos Bálint, Albu István – néztünk meg egy késői Janovics-filmet, a Világrémet, ami után film és színház viszonyáról, Janovics kettős énjéről, a rendezői és színészei munka kettősségéről beszélgettünk velük.

Erdély mozgóképes öröksége – Negyedik rész: Janovics hagyatéka

2016. július 4. – írta

A több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről szóló sorozatunkban szó esett Janovics Jenőről és munkásságáról, a korabeli mozikról, sőt, száz évvel ezelőtt némafilmek beállításait is megpróbáltuk rekonstruálni. Ideje szétnéznünk a jelenben is: kolozsvári vagy Kolozsvárhoz kötődő filmkészítők vallanak arról, hogy alkotóként mit jelent számukra ez a szellemi örökség, és hogy mennyit lehet ebből a mába átmenteni.

Erdély mozgóképes öröksége – Harmadik rész: Rekonstrukció

2016. július 2. – írta

Ismeretterjesző websorozatunkban a százéves kolozsvári – és erdélyi – filmkészítés kezdeteinek eredtünk nyomába, eddig megismerkedtünk már Janoviccsal és a korai mozik épületeivel. A sorozat harmadik részében a (sajnos alig maroknyi) fennmaradt kolozsvári némafilmek helyszíneit kerestük fel, megpróbáltunk néhány beállítást rekonstruálni ott, ahol volt szerencsénk ugyanazt az épületet vagy helyszínt valamennyire érintetlenül megtalálni. És ott is, ahol nem.

Erdély mozgóképes öröksége – Második rész: A régi mozik nyomában

2016. június 30. – írta

A százéves kolozsvári mozizás kezdeteit feltáró sorozatunk második részében a filmkultúra szentélyeivel, a moziépületekkel fogunk megismerkedni a Korzo egyesület jóvoltából. Van köztük ami nemrég még mozi volt, de olyan is van, aminek már csak hűlt helye van – és olyan is, amiben még mindig működik filmszínházként, ha nem is mindennap.

Erdély mozgóképes öröksége – Első rész: Janovics és kora

2016. június 28. – írta

Sorozatunkban az immár több mint százéves kolozsvári filmkészítés kezdeteiről lesz szó, ami nem kizárólag, de leginkább egy személyiségnek köszönhető: Janovics Jenőnek. Színész és rendező volt, amikor a Lumière fivérek találmánya megjelent Erdélyben, és ő azonnal felkarolta: művészi és üzleti lehetőséget egyaránt látott benne. Az első részben személyiségének két oldaláról lesz szó: Zakariás Erzsébet színháztörténész a színházi ember Janovicsról, Zágoni Bálint filmtörténész pedig a filmes Janovicsról beszél.

Magyarország is belépett a webes szappanoperák világába

2011. május 27. – írta a szerk.

A Csalfa Karma című új websorozattal Magyarország is belépett az internetes szappanoperák világába.

Háromszázezer fölött jár a YouTube-on az első magyar websorozat nézettsége

2011. március 28. – írta a szerk.

Már több mint háromszázezren töltötték le Horgas Ádámnak kifejezetten a világhálóra készült első magyar thriller websorozatát, amelynek utolsó epizódja a napokban került fel a YouTube közösségi videomegosztó portálra. A MAB című 16-részes sorozat főszerepeit Botos Éva, Hirtling István és Almási Sándor alakítja. A történet egy bérházban játszódik, ahol egyetlen éjszaka leforgása alatt mindenki meghal. A kiérkező rendőrök az elhunytakon semmiféle külsérelmi nyomot nem találnak. (MTI)